A trianoni döntés és a Duna TV is kellett ahhoz, hogy Csíksomlyó az összmagyar nemzeti kegyhelyé váljon. Legalábbis erre lehet következtetni Mohay Tamás, ELTE néprajztanszékének vezetőjével készült interjúból, amelyet az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványának Facebook-oldalán közvetítettek, és Sándor Ildikó, a Hagyományok Háza munkatársa készített vele. Számomra unitáriusként a csíksomlyói búcsú legtöbbször azt jelentette, hogy el kell menjek zarándokokat fotózni, esetleg alakalomadtán elmondani, hogy az nem a János Zsigmond felet aratott győzelem jelenti a búcsú alapját. Szóval igazán mély érzelmi kötődésem nincs sem a búcsúval, sem annak helyszínével kapcsolatban. Ezzel együtt A csíksomlyói búcsú néprajzos szemmel címmel közvetített beszélgetés  azok számára is izgalmas lehet, akik egyszerűen csak meg szeretnék érteni ennek a többszázezres tömeg vonzó eseménynek a hátterét, hogyan lett egy vallási eseményből azon túlmutató nemzeti együttlét. A videóból kiemelnék néhány érdekesebb gondolatot. Egyáltalán mi az a búcsú? A büntetés terhétől való elszakadást jelentette. Manapság már elég furcsának tűnik a gondolat, de a középkori ember még hitt abban, hogy a bűneiért akkor is felelősséggel tartozik, ha azokat már a gyónásban letette. Megtorlás jár érte. Noha a túlvilági életet időtlennek gondolták, a büntetést időben számolták, azaz fontos volt, mennyit fognak majd a tisztító tűzben sínylődni. A búcsúval ennek a büntetésnek az idejét lehetett megrövidíteni. A csíksomlyói búcsú története 1440-es évekig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben, és 7 évre kapnak búcsúkiváltságot kapnak. Bár a reformáció megviseli a csíksomlyói ferences közösséget is, vannak olyan híradások, ami szerint csak egy szerzetes maradt, de a helyiek szentélete nem halványul. Az 1600-as évek első felében a helyi elöljárók Magyarország bíboros prímását, Pázmány Pétert kérik meg, hogy küldjön oda ferenceseket. Az 1661-es pusztító tatárjárásra idején már egy nagyon élő ferences közösség volt ott. 1649-ben a kolozsvári jezsuita rendház vezetője...

A pápalátogatás közeledtével Csíkszeredában a rejtélyek rajongói előbányászták a vészjósló harmadik fatimai titkot és azt az egyházfő ottani látogatásra próbálták meg vonatkoztatni, kisebb rémületet keltve néhány hiszékenyebb városlakóban.  Az említett titkokat az katolikus egyház álláspontja szerint Szűz Mária közölte három pásztorgyerekkel (Lúcia dos Santossal, Francisco és Jacinta Martóval)  a portugáliai Fátima kisvárosa közelében, még 1917-ben. Az összesen három titok tulajdonképpen jövendölés, amelyekből kettőt Lucia 1941-ben kiadott, amikor a Vatikán két, korábban meghalt látnoktársának a szentté avatási perét folytatta. A harmadik prófécia titokban maradt, és csak 2000-ben hozták nyilvánosságra. Lúcia dos Santos (balra) az unokatestvéreivel, Francisco és Jacinta Martóval 1917-ben. Forrás: Ilustração Portuguesa Az első titok a pokol látomása volt, a második titok pedig állítólag a második világháborút jósolta meg. A harmadik titok aggodalmakat keltő része pedig a következő: “Egy igen nagy fényességben, ami Isten, láttunk ‘valami olyasmit, mintha tükör előtt vonultak volna emberek’, láttunk egy fehérbe öltözött püspököt ‘akiről úgy gondoltuk, ő a Szentatya’. Sok más püspök, pap, szerzetes és szerzetesnő ment föl egy meredek hegyre, melynek csúcsán nagy kereszt állt fatörzsekből, mintha hántolatlan paratölgy lett volna; a Szentatya, mielőtt odaért, egy félig lerombolt, félig düledező városon ment keresztül botladozó léptekkel, fájdalommal és aggodalommal telve imádkozott az út mentén heverő holtak lelkéért; fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt. Ugyanígy haltak meg egymás után csoportokban a püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők, különféle világi emberek, különböző társadalmi osztályokból és állásokból való férfiak és nők.” Vannak, akik a leírás alapján azt feltételezik, hogy meredek hegy, tetején a kereszttel, nem más, mint a pápalátogatás helyszíne, a Kissomlyó és Nagysomlyó közötti nyereg, ahová a pápa és más egyházi személyek igyekeznek fel, mint az elvárható lesz a júniusi eseményen. Igen ám, de a látomás szerint a...