Jó sok település címerét kellene még megvizsgálnia az ügyészségnek, ha ki akarja gyomlálni a megölt címerállatokat...

A Legfelsőbb Ügyészség eljárást kezdeményez Székelyudvarhely tavaly elfogadott városcímerével kapcsolatban, mert felmerült a gyanú, az állatok ellen elkövetett kegyetlenségre bujt fel azzal, hogy egy átszúrt medvefejet ábrázol. Az egyelőre nem világos, hogy a Legfelsőbb Ügyészség feljelentés nyomán, vagy pedig hivatalból indította az eljárást, de én inkább az előbbire tippelnék, mert különben elég hiányos a figyelmük. A címerállat az egyik legelterjedtebb heraldikai kép, alig van olyan címer, amelyben ne fordulna elő állat. Ezek, vagy létezők, vagy mesebeliek, mint például a griff, sárkány, egyszarvú, részint stilizáltak (sas, oroszlán). Helyzetük feltüntetésére a címertan különböző kifejezéseket használ. Letépettnek nevezik, ha egy bizonyos állati tag (fej, láb) jelenik meg, és ha a vágás nem sima, hanem rojtozott; levágottnak, ha a vágás sima; fegyverzett az állat, ha nyelvvel, karmokkal, illetve patákkal s szarvakkal kerülnek ábrázolásra, fegyvertelen, ha ezek hiányzanak; övezett az állat, ha színes sáv van dereka körül; guggoló, ha guggoló helyzetben ábrázolják, és így tovább. Példaként említhetnénk Marosvásárhely címerét, ami szintén egy átszúrt medvefejet ábrázol, és ha az előző osztályozás nézzük, akkor ez egy tépett címerállat: Viszont nem csak Székelyudvarhely és Marosvásárhely címeri ábrázolnak halálukon lévő állatokat. Nyárádszereda tavaly elfogadott címerében pedig egy átlőtt fejű, aranyszínű oroszlán látható. A Kovászna megyei Vargyas címerében pedig egy átlőtt nyakú hattyú látható, ami lehet, hogy nem veszélyes a kovásznai hattyúkra nézve, de mindenképp “rossz az üzenete”. A Iaşi megyei község címerében egy átlőtt nyakú őz tűnik épp el egy koronában. Az sem feltétlen állatbarát cselekedet, hogy számos romániai település címere is azt ábrázolja, két kisgyerek egy farkas emlőjét szopja. Például ott van a Fehér megyei Balázsfalva vagy az Olt megyei Caracal is. Sőt, hosszú lenne azokat a településeket felsorolni, ahol egyenesen állatot gyilkolnak a címerben, ahol Szent György épp leszúrja a sárkányt, ami ugye állat, még akkor is, ha mitológiai. Zilah, Tasnád, Giurgiu vagy Szucsáva is olyan település, aminek a neve alapján...

Miért néz ki úgy Románia címere, mintha photoshop lenne? jan04

Miért néz ki úgy Románia címere, mintha photoshop lenne?...

Nem árulok zsákbamacskát, a címben feltett kérdésre nem tudom a választ, pontosan azért tettem fel, hátha van valakinek erről valami elképzelése. De kezdem az elején. Minden úgy kezdődött, hogy december közepén megjelent egy hír arról, hogy a jegybank lecseréli a bankjegyeket, mert megváltozott az ország címere. Egy kicsit meglepett a hír, hogy mi van, pedig 2016-ban mi is megírtuk. Nem túl jelentős a változás, de az akkor elfogadott törvény szerint az állami intézményeknek 2018-ig kell áttérniük az új címerre, a Román Nemzeti Bank pedig úgy döntött, január elsejétől vezeti be az új lejt. Közben természetesen még a régiek is érvényben lesznek egy ideig. És ha már volt ez a hír, megnéztem, pontosan mi is a változás a címeren, mert ugye nekem valahogy az egész kimaradt. Azóta rákérdeztem még néhány ismerősömnél, és kiderült, hogy nem is vagyok ezzel egyedül. Szóval az van, hogy visszatették az úgynevezett “acélkoronát” a címerre. A változást kezdeményező Grigore Craciunescu képviselő szerint ugyanis a címeren látható aranysas fejére helyezett acélkorona Románia függetlenségét jelképezi, mert a román királyi koronát az 1877-es függetlenségi háborúban a törököktől zsákmányolt acélágyúból öntötték. És akkor eldöntöttem, hogy megnézem milyen is az új címer. A wikipédia volt az első, és egyből zavart, hogy olyan oda nem illő az a korona, mintha két teljesen különböző stílusú rajzot raktak volna egymásra. Akkor megnéztem az elnöki hivatal honlapján Románia címerét, nem pont ugyan az, de az is elég irritálóan bugyután nézett ki. Ha már lúd, akkor legyen kövér. Lehet, hogy egyszerűen az acélkoronával van baj, tehát utánajártam annak is, hogy korábban hogyan használták. Az acélkorona először a függetlenségi háborúk után, 1881-ben került rá a címerre, amikor az ország államformája is királyság lett. A trianoni döntés után Köpeczi Sebestyén József heraldikus tervezte újra az ország címerét I. Ferdinánd felkérésére. Azon is maradt...