Mint tudjuk, ingyen lehetett utazni a kolozsvári tömegközlekedésen a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét alatt, ha olvastunk – azt is tudjuk, hogy az ellenőrök nem voltak mindig jófejek. Én is kipróbáltam, bár az olvasással kicsit “csaltam” – normál körülmények között éppen egy vastagabb kötetet olvasok*, amit nehéz lett volna cipelni magammal, utazás közben meg hangoskönyvet** szoktam hallgatni. Most lekaptam az első vékonyabb könyvet***, és azzal utaztam három nap alatt összesen ötször ingyen; viszont tényleg olvastam is – már amikor nem arra figyeltem félfüllel, hogy hogyan viszonyulnak ehhez az emberek. Péntek reggel, munkába menet semmi se történt. A 46B-n akkor már kevesebben vannak, majdnem mindenkinek jut ülőhely, így nem tűnt fel, hogy előveszem a könyvet. Ellenőr abban az órában szinte soha nincs. Szombat délután a városba menet kicsit feltűnőbb voltam, mert nem volt ülőhely, így egyensúlyoznom kellett állva olvasás közben. Később felszállt egy lány, aki velem szemben megállt, és ugyanazt csinálta. Összemosolyogtunk. Egy harmadik lány viszont epésen jegyezte meg, hogy bezzeg most mindenki olvas, câtă lectură. Még mindig csak ketten olvastunk amúgy, amennyire beláttam a hosszú, lila 24B-t. Ekkor tapasztaltam meg az olvasásnak az egyetlen negatív hatását is: elfelejtettem leszállni ott, ahol kellett volna. Szombat este a belvárosból a Mărăști negyed felé direkt a mellé a lány mellé ültem a megintcsak szellős trolin, aki olvasott. A Șomeșul megállóban, ahol a CTP főhadiszállása van, időnként megállítják a buszokat, trolikat; felszállnak az ellenőrök, és addig senki nem száll le, amíg nem ellenőriznek le mindenkit. A smekkerképű ellenőr szó nélkül ment el mindkettőnk mellett a könyv láttán. Vasárnap délben a város felé ugyanolyan eseménytelen volt minden, mint péntek reggel. Vasárnap délután azonban, ismét a Mărăști negyed irányába tartó trolin két srác elkezdett nagyon nagy hanggal beszélgetni arról, hogy igen, láttam én is a neten, hogy ingyenes, ha olvasol, de milyen...

Lecsaptak a kolozsvári ellenőrök Dunai László volt kollégánkra, aki csütörtökön, 14 óra körül a 6-os buszon utazott egészen naivan és gyanútlanul, egy könyvvel a kezében. Dunai amúgy jelenleg Budapesten él, csak a TIFF-re látogatott pár napra vissza. „Kolozsváron nem voltam már elég rég, de láttam ezt az eseményt a Facebookon, amit a Youth Capital osztott meg, illetve szóltak a haverok is, hogy könyvvel ingyen lehet utazni. Nem tagadom, lehet, hogy nem olvastam el rendesen a szabályzatot, de nem is gondoltam, hogy olyan merev ez az egész, hogyha nem olvasom éppen a könyvet, akkor meg fognak büntetni” – tudtuk meg tőle. Amikor a részletekről kérdeztük, elmesélte, hogy állva utazott a buszon – bár volt még ülőhely, de egy nagy utazótáska volt nála, ezért nem ült le – és a kezében volt a könyv, mert úgy gondolta, hogy úgysem lesz belőle baj. Ekkor lepték meg az ellenőrök. (A könyv egyébként Michel Houellebecq: Egy sziget lehetősége volt, amit amúgy tényleg olvas is, azt állítja, csak épp akkor nem a buszon.) Megkérdeztük, hogy megpróbálta-e kimagyarázni a dolgot. Dunai erre elmesélte: „Azt mondtam, hogy „am carte”. Nem válaszolta rá, hogy „ai parte”. Azt mondta, hogy az volt a baj, hogy nem olvastam, különben számba se vett volna, de így most meg kell hogy büntessen.” Csak a magyar személyijét adta oda az ellenőrnek, aki utána leszállította, és azt mondta, hogy intézkedik, és még odahív valakit, de bár telefonált, ez végül elmaradt. A magyar személyin pedig nem volt lakcím, így csak a nevét és a születési helyét tudta felírni. Így Dunai a büntetést végül nem volt hajlandó kifizetni. „A személyes véleményem, hogyha egy külföldi diákkal történik meg mindez, aki nem érti a nyelvet és nem ismeri az itteni helyzetet, akkor ez egy kurva jó reklám lett volna az ifjúsági fővárosnak. Mindenhol...

Hetek óta mindig öröm tölt el, amikor látom az új lila buszokat Kolozsváron és arra gondolok, hogy bizony fejlődik a helyi tömegközlekedés. Ma viszont rájöttem, hogy van olyasmi, ami soha nem változik. A 46B. Két és fél éve írtam a Mărăşti és a Hajnal negyed között közlekedő járat irdatlan helyzetéről, akkor szó szerint rosszul lett egy hölgy a nagy zsúfolódásban. Később kérdéseket tettem fel a közszállítási vállalatnak az eset kapcsán, meglehetősen ironikus válaszukból  csak annyit tudtam meg, hogy folyamatosan vizsgálják az utazási szokásokat és ennek megfelelően alakítják ki a menetrendet. Ez a fotó ma reggel készült. Az látható, hogy a buszból kilóg az egyik utas táskája, az ajtó sem tudott becsukódni.   Megjegyzem: míg 2012-ben még csak három járat volt 7 és 8 óra között a Mărăşti-Hajnal negyed vonalon, idén már négy van. Lehet, hogy még több...