Az Amerikában megtörtént súlyos rendőri visszaélés és gyilkosság miatt a világ számtalan pontján megerősödni látszik az antirasszizmus, aminek hatásai elérték a szimbolikus politizálás – a kultúra – szféráját is. Ennek egyik vetülete, hogy például a HBO levette a műsoráról az Elfújta a szél című filmet, mivel az etnikai és rasszista előítéletekkel van tele. Másik és még meghatározóbb hatása, hogy számos köztéri szobrot eltávolítottak, letakartak, megrongáltak vagy felirattal láttak el a tüntetők, mivel az olyan embereknek állított emléket, akik dokumentáltan rasszista, kolonialista, rabszolgatartó eszméket képviseltek és/vagy gyakorlatokat működtettek. A jelenség főként az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban van jelen, ahol a tüntetők mát több mint 100 köztéri – s most már vitathatóan “köztiszteletnek” örvendő személyt ábrázoló – szobor eltávolítását kérik. A szoborrombolások éles vitákat generáltak a közösségi médiában is, ahol a szobrokat védők gyakran teszik fel azt a retorikai kérdést, hogy: „akkor milyen szobrok maradjanak?”, hiszen a történelmi korokban szinte mindvégig jelen volt az elnyomás valamilyen formája. Az utóbbi napokban népszerűvé vált egy példa arra, hogy a tüntetők szerint milyen szobrok kellenének inkább. A szobor címe: A neonácit kézitáskájával fejbevágó nő. A köztéri szobor története egy 1985-ös tüntetéssel kezdődött, amikor Svédország egyik településén, Växjöben felvonultak az Északi Birodalom Párt (Nordiska rikspartiet, NRP) neonáci párt tagjai. A demonstráció közben egy járókelő nő a kézitáskájával fejbe ütötte az egyik zászlóval vonuló neonácit. A helyszínen lévő fényképész, Hans Runesson lencsevégre kapta a jelenetet – a fotó számtalan díjat nyert azóta, ez lett az „év fotója”, majd az „évszázad fotója” címet is megkapta. A fotó a felvonulás másnapján jelent meg egy vezető svéd napilapban, majd több angliai sajtóorgánum is átvette és leközölte a tüntetésről való tudósítás mellett, azzal a szöveggel, hogy: „elszabadult az ártatlan tüntetők elleni erőszak”. A fotón szereplő 38 éves nő a fotó megjelenése után...

Biztosan sokan találkoztatok azzal a videóval, amiben elméletileg Trianonról emlékezik meg a japán parlament, és nem is kicsi átverés az egész, minimális kritikus gondolkodással is rájöhetünk, mekkora hazugság terjed a neten. A Youtube saját beszédfelismerője (és fordítója) szerint a japán költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetről, a korlátozó intézkedésekről megy a vita. Amúgy, szinte biztos, hogy nem csak egy ülésnek a képeit vágták össze. A felszólalások hozzávetőleges tartalmát mindenki saját maga ellenőrizheti, aki bekapcsolja az automata/beszédfelismerővel készített feliratozást, majd azt lefordíttatja (szintén a videón belül) valamilyen általa ismert nyelvre. Miközben a felirat azt mondja, hogy a mai napon megemlékezünk arról a szomorú tragédiáról, ami a magyarokat érte, valójában a költségvetési bizottság munkáját nyitja meg az ülésvezető. Ha valaki az automatikus fordítónál pontosabban tudja, miről beszélnek a japán országvezetők, örülnénk, ha jelezné...

Nem tudom, ismeritek a Régi fotók Erdélyből Facebook-csoportot, ami lényegében az Azopan Fotóarchívum közösségi csoportja, ahol a tagok rendszeresen osztanak meg régi képeket, családi kincseket, és adott esetben kisebb nyomozások helyszíne is lehet a csoport, amiből akár ilyen cikkek is kisülhetnek. Szóval alapvetően érdemes követni az csoport eseményeit. Ma (szerdán) például kifejezetten érdemes volt követni a csoport bejegyzéseit, hiszen olyan családi kincseket posztolt az egyik tag, amiről egyből éreztem, meg szeretném osztani veletek is. Nem kifejezetten képes tartalom, bár olyan kalligrafikus igényességgel kivitelezték az eredetijét, ami mindenképp figyelemre méltó. Rajka Bisztray Panna osztotta meg üknagyapja, Bisztray Domokos által összeírt néhány tudnivalóját. Eperszezon lévén én az eperbor receptjét fogom kiemelni, de legalább ilyen izgalmas a férfi öltözet gallérjának tisztítására, az alma héjának lehámlítására adott tanácsa, esetleg egy ártalmatlan hajfestőszer receptje (nem hennával, hanem zöld dióval). Bisztray Domokos 1894-1933 között gyűjtötte és jegyezte le gyöngybetűkkel az utódainak szánt tanácsait. Összesen 250 A4-es oldalt írt tele hasznos tudnivalókkal. “Imádom olvasni, és néha jókat derülök egy egy bejegyzésen” – írja az ükunoka a posztnál, és nem csodálkozunk ezen.   (nagyobb felbontásban itt érhető el a fotó) Így is leírom a receptet, ha nem tudnátok a képről elolvasni. “Egy porcelán edénybe tegyünk 4 deci jó, nem savanyú, fehér óbort (a múlt évben v. régebben szüretelt szőlőből készült bor – szerk.), tegyünk hozzá ízlés szerint cukrot és 2 deci válogatott és érett erdei epret (szamócát – szerk.), és tegyük jég közé, ahol egy éjjel vagy egy napig állni hagyjuk. Egy órával a használat előtt le kell szűrjük a bort az eperről és újból tegyünk 2 deci friss epret, amely addig marad így, amíg használjuk, vagyis egy óráig, azután kis poharakba töltve az eperrel együtt adjuk föl. Ezen ital nyáron nagyon üdítő és kellemes, különösen jó hatással bír lábadozóknál.”...

Szívmelengető jelenet zajlott le vasárnap a bukaresti Fundeni Kórház udvarán, egy hegedűs a kórház betegeinek húzta el a magyarra Ahogy lesz, úgy lesz című keringőt. Eredetiben Que Sera, Sera (Whatever Will Be, Will Be). A dalválasztás kapcsán voltak kétségeink, de a dal egyik Youtube-os feldolgozásánál nagyon sokan mondták azt, hogy pont így éreznek a koronavírus-járvány kapcsán, tehát a hegedűs ráérezhetett a néplélekre. Astăzi, în curtea spitalului Fundeni, o artistă violonistă, a cântat pentru pacienții spitalului! Tare aș fi vrut să știu cine este pentru a-i mulțumi! Voi bănuiți cine ar putea fi??👍👏😘 Közzétette: Bogdan Orescovici – 2020. május 16., szombat A dal Jay Livingston és Ray Evans szerzőpáros munkája, 1956-ban mutatták be és Alfred Hitchcock Az ember, aki túl sokat tudott (The Man Who Knew Too Much) című bűnügyi filmjében csendült fel először Doris Day előadásában. A szerzőpáros a legjobb dal kategóriában Oscar-díjat is kapott érte. Azóta számtalan feldolgozás készült belőle, magyarul Koncz Zsuzsa énekli. Aki többet szeretne tudni a dalról, annak ajánljuk a róla szóló Wikipédia szócikket, abból még az is kiderül, hogy futballszurkolói változata is...

Andrei Balint egy egészséges, harmincas évei elején járó kolozsvári fiatalembernek tűnik, aki marketingesként dolgozik, de szeret fotózni is és konyít a dizájnhoz is. És áprilisban koronavírussal fertőződött meg. Már jól van és készített egy kitűnő vizuális összefoglalót arról, hogy milyen volt a betegsége lefolyása. A Facebookos megosztásában azt tanácsolja, hogy csak óvatosan május 15. után, mert ő a saját bőrén tapasztalta meg, milyen alattomos ez a vírus. Minimális román tudás nem árt hozzá, de mindenképp érdekes összefoglaló lehet. Az első tünetek megjelenésétől több mint egy hónap telt el, ebből 28 napot töltött kórházban, ötöt pedig az intenzív osztályon. Összesen 26 napig kapott oxigént és tízszer tesztelték, összesen négyszer lett negatív tesztje. Az első két alkalom után viszont még újra pozitív lett. Szerdán hagyhatta el végre a kórházat, két, egymást követő napon vett negatív teszteredménnyel. Közben pedig megszületett a kisfia… Nagyobb méretben a honlapján találjátok meg az...

Remélem számos szemüveget viselő sorstársamon segít az alábbi begyezésem, amit azért ajánlok bátran, mert kipróbáltam, és nekem bevált. Az elmúlt hetekben sok gondot okozott, hogy amikor elhagytam lakást és feltettem a maszkot, akkor állandóan bepárásodott a szemüvegem és ötletem sem volt, hogy mihez kezdhetnék. Már majdnem belenyugodtam a problémába, amikor szembejött velem a CNN egyik cikke, ahol brit sebészektől származó tudományos publikáció alapján írták meg, hogy milyen módszerrel érhetik el szemüvegük tökéletes páramentességét azok, akiknek ezzel folyton meggyűlik a bajuk a maszkviselés során. Sorstársaimnak a következő 4 lépést kell megtenniük: 1. Először is alaposan mossanak kezet vízzel és szappannal. 2. Nedvesítsék be a szemüvegüket, a lencséket ezután jól szappanozzák be és mossák át. 3. Tiszta, meleg vízzel öblítsék le a lencséket és ügyeljenek arra, hogy ne maradjanak szappanos részek. 4. A szemüvegüket ezután töröljék át egy tiszta törülközővel vagy egy lencsetörlő kendővel. Nem kell megijedni, ha a szemüvegünk kerete nem elég nagy ahhoz, hogy a maszk felső részét be tudjuk alá gyömöszölni, nekem úgy sem párásodott be ezt követően, hogy a maszk felső része nem került a szemüveg alá. Én szívből ajánlom minden szemüveges bajtársnak ezt a módszert, amennyiben valakinek mégsem válna be, az nyugodtan jelezheti kommentben a tapasztalatait. Én addig is köszönöm a komaasszonyomnak a maszkot, a brit sebészeknek meg a hasznos tanácsokat, remélem nemsokára kitalálnak valamit arra is, hogy télen se párásodjon be az ember szemüvege, ha kintről belép egy fűtött...

Ha jól emlékszem, egy sportoldalon olvastam, hogy itt lenne az ideje kreatívabban viszonyulni a versenynaptárhoz (mindenféle sport esetében). Nem tudom, hogy ilyesmire gondolt-e a szerző, mint ami most következik. Én sok mindenről el tudtam képzelni, hogy lehet otthonról is művelni, magam is rendszeresen veszek részt kocsma nélküli kocsmakvízeken, de a versenysport pont nem tartozott azok közé, amiről azt gondoltam, hogy otthonról, online is működhetne. Az Ultimate Garden Clash – Pole Vault Edition kitalálói szerencsére másképp gondolták. Versenyszerű rúdugrás következik a hátsókertből, egyszerre két kontinensről. (Mindez élőben ment, de én csak a felvételt mutatom.) Aki nem igazán jártas a témában, annak nagyjából annyit, hogy ők a világ jelenlegi három legnagyobb rúdugrója, teniszes példával olyan, mintha Federer, Nadal és Djokovics jelentkezett volna be egy ütésre. A francia Renaud Lavillenie a londoni olimpia bajnoka és a riói játékok ezüstérmese (emlékezetesen csatán maradt akkor alul a hazaiak kedvencével, Thiago Brazzal szemben, aki 10 centit javítva az egyéni csúcsán lett bajnok hazai pályán), korábbi világcsúcstartó, többszörös fedett pályás világbajnok és emellett hétszeres Európa-bajnok. Egyedül a szabadtéri világbajnoki cím hiányzik a gyűjteményéből. Az amerikai Sam Kendricks olimpiai bronzérmes, kétszeres szabadtéri világbajnok, a hatméteres ugrók klubjának tagja (a rúdugrás jelenlegi álomhatára a 6 méter, szabadtéren és fedett pályán eddig összesen 24 ugrónak sikerült teljesíteni, közülük többen már rég nem versenyeznek). A svéd színekben versenyző Armand Duplantist a rúdugrás és talán az atlétika következő nagy csillagának tartják, világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok, olimpián idén vett volna részt először. Közben kétszer is megdöntötte idén a világcsúcsot. Közös bennük, hogy van egy saját rúdugró szivacsuk és állványuk, ahol gyakorolhatnak. Duplantisról ezt eddig is lehetett tudni, már bejárta az internetet, ahogyan gyerekként ugorja a magasságokat, de Lavillenie és Kendricks is saját szivacson gyakorolhat a járvány idején. A verseny ötlete egyébként Lavillenie-től származik, és a World Athletics szervezte...

Még április 22-én jelentette be az államfő, gondolkodnak annak lehetőségén, hogy május 15. után feloldják a személyes felelősségvállalási nyilatkozattal kapcsolatos megkötéseket, emellett kötelezővé tennék a maszk viseletét nyilvános beltéri helyeken és a tömegközlekedési eszközökön. A nyilatkozat után egyre több nagy áruház vezetősége döntött úgy, hogy már az országos rendelet előtt kötelezik a vásárlókat a maszk viselésére. Vannak olyan üzletláncok, amelyek a kesztyűt is kérik, anélkül nem lehet bemenni vásárolni. Milyen nemes gesztus, és mindennél fontosabb a közegészségügy – gondolnánk, a bejáratnál viszont jóval a piaci ár fölött lehet beszerezni ezeket a kellékeket. A Hornbach vezetősége például április 21-től vezette be ezt a szabályt. Hivatalos bejelentésükben azt írják, hogy céljuk a vásárlók és bolti alkalmazottak egészségének a védelme. A Hornbach döntése védelemnyújtás és a lehetőség kihasználása is egyszerre. A kereskedő maszkokat árusít az üzletek előtt, a rendelkezésre álló modellek között van néhány Hornbach márkanévű termék is. A maszkokat 5 lej 30 baniért veheti meg a vásárló, ha épp be kell szereznie valamit. A fotó arról tanúskodik, hogy az Auchan áruháznál is hasonló politikát választottak, ők valamennyire merészebb árat kérnek a hozzájuk betérő vásárlóktól. Lassan a maszk is „zöld” szatyornak számít, abban a tekintetben, hogyha véletlenül otthon felejtjük, akkor jó drágán kell megvennünk. Így május 15-e után maszk és kesztyű szempontjából is tudatosan kell elindulnunk vásárolni. De amúgy az a kérdés is felmerül, mennyire lesz káros a természetnek az a sok kidobott egészségügyi védőfelszerelés? Ezek sajnos nem használhatóak többször, mint a vászontatyik. Az árak összehasonlításaképp azt is érdemes kiemelni, hogy Virgil Popescu gazdasági miniszter április 23-i bejelentése szerint a lakosságnak szánt maszkok ára két lej körül lesz. Szerinte szükségtelen a maszkok árának befagyasztása, mert rengeteg belföldi és külföldi import védőfelszerelés van az országban. A gyógyszertárakban egyszer használható maszkot jelenleg nagyjából 5 lejes áron lehet vásárolni, de...

Szerencsére az interneten sok hülyeség mellett elférnek a humoros dolgok is, és a trollgyárak azonnal üzembe helyezik magukat, amint valami olyan közéleti esemény történik, ami sokak idegeit felborzolja, holott gyakran valójában az egész egy nagy rakás sületlenség. Nem volt ez másként szerdán sem. Miután Klaus Johannis államfő azzal vádolta a Szociáldemokrata Pártot, hogy el akarja adni a magyaroknak Erdélyt, azt internet népe egyből reagált és mémek tucatjaival árasztotta el a közösségi médiát. Ebből szedtünk nektek össze párat, és bónuszként mi is hozzátettünk egyet. Kezdjük is talán a T-Rex mémjével! A történet ott kezdőik, hogy nemrégiben két Suceava megyei lótolvajt is megbüntettek, mert nyilatkozat nélkül mentek lovat lopni. éppen ezért óvatosságra intünk mindenkit, aki hirtelen felindulásból elindulna, visszavenni, visszalopni Erdélyt. És a többi: A képviselőház hallgatólagosan elfogadta/Székelyföld autonómiáját/A törvény megbukott a szenátusban/És amúgy is alkotmányellenes… Amit a büszke románok ebből látnak: Székelyföld autonómiája. Szeretnénk egy törvényjavaslatot tenni Székelyföld autonómiájáról/ Johannis: NEM Vadim Tudor és Klaus Johannis arcának összeolvasztása az egyik személyes kedvencem. Az elnök kijelentései után egyébként egyből létre is hoztak egy eseményt Furăm Ardealul!/Lopjuk Erdélyt! néven, ahol azt szeretnék elérni, hogy az elnök születésnapján minél többen gyűljenek össze és cipeljék át Erdélyt a határon, hogy pontosan melyik határon, arról nem esik szó. Az eseménynél is számos ínyencségre bukkanhatnak a kíváncsiskodók, persze a szervezők leszögezik, hogy az egész csak egy vicc, ezért ennek megfelelően kell kezelni. Kelemen Hunor nagyon ragaszkodik az Ardealul pástétomhoz Ki rejtőzhet a maszk mögött? Mielőtt elmerülnétek ti is az internet sötét bugyraiban, hogy mémekre vadásszatok – amit majd kommentben megmutathattok nekünk is, hogy együtt nevessünk – még nézzétek meg Ionuț Rusu humorista idevágó paródiáját is a történtekről....

Ma van a tánc világnapja, azaz hivatalosan április 29-én tartják meg a Nemzetközi Táncnapot, amelyet az UNESCO egyik partnerintézményének – Nemzetközi Színházi Intézet – a kezdeményezésére 1982-től ünnepelünk. Az esemény időzítését Jean-Georges Noverre francia koreográfus és balettművész születésnapjára időzítették az ünnepnap alapítói. A táncnap alapítását azzal indokolták, hogy nagyon sok állam hivatalos szövegeiben szó sem esik a táncról, nincs támogatási alap létrehozva a finanszírozására. Pedig a táncművészet a kultúrák szerves és elengedhetetlen hozzátartozója. Bár a táncnapról ildomosabb táncelőadásokkal megemlékezni, ez az idén a világjárvány miatt elmaradt, illetve egyszerűen átköltözött az online térbe. A Nemzetközi Színházi Intézet köszöntőüzenetét Gregory Vuyani mondta el videóüzenetben. Szerinte ma, az elképzelhetetlen tragédiákkal terhes „poszthumán” korban, nagyon fontos – jobban, mint bármikor –, hogy táncoljunk. Ezzel kell emlékeztetnünk a világot arra, hogy még létezik emberiség és emberiesség, mondta a dél-afrikai táncművész. A tánc világnapjáról több intézmény is megemlékezett egy-egy videóbejegyzésben, például a Háromszék Táncegyüttes, akinek két tagja – Ádám Julcsi és Melles Endre – készített közösen online táncos videót. A felvételt az Erdélyi Magyar Televízió mutatta be a közösségi médián, illetve délután a Mozaik műsorban beszélgettek a táncról, amely “a legnagyobb szabadság”. Akit érdekelnek a szakmai vonatkozások, az lájvban követhette a bukaresti Teatrelli kulturális intézmény nemzetközi beszélgetését Octavian Saiu vezetésével, ahol az előadóművészetek mostoha sorsú részéről, a táncról beszélgettek neves meghívottak. Természetesen a zoom-on, és persze, az is elhangzott, hogy mennyire várják, hogy az online térből visszatérjenek a közvetlenül megélhető előadásokhoz. Nó, de ennyi elég is a intézményes hivatásos táncművészetből kóstolónak: akit jobban érdekel, az biztosan talál még számtalan online beszélgetést, hivatalos köszöntőüzenetet, stb., stb. Sokkal érdekesebb az a jelenség, hogy számtalan országban mennyire népszerű lett a tánc a szükségállapotok és kijárási tilalmak miatt. Vagy a járvány kapcsolódik ilyen szorosan a tánchoz? Hiszen a pestisjárvány hozta el Európában a legelsöprőbb táncpartikat, és megteremtette...

Elkészült a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának legújabb Sapiophile része, melynek témája az otthoni, önálló munkavégzés. A járványügyi helyzet miatt az emberek egy része már egy ideje home officeban folytatja a munkavégzést. Feltevődik a kérdés, hogy ezt hogyan is lehet megvalósítani, hiszen nem olyan rendszerben szocializálódtunk, melyben bizalommal támogatnák az önálló munkát. A Sapiophile új részében Gergely Orsolya egyetemi adjunktus rámutat, milyen készségeket kell elsajátítanunk és milyen rossz szokásainktól kell megszabadulnunk, hogy az otthoni munkánk eredményes legyen. Hasznos tippek, nagy igazságok következnek a home office...

Itt a tavasz, rohannánk ki a természetbe, hogy végre keblünkre öleljünk minden fát, s erre mindjárt egy hónapja ülhetünk az otthonainkban, és úgy érezhetjük, hogy megfogtuk az Isten lábát, ha van legalább egy udvarunk. Szenvedésünk enyhítendő – vagy éppen fokozandó, ahogy vesszük – a Retyezát Nemzeti Park munkatársai közzétettek egy videót a Youtube-on, hogy megmutassák, milyen jó helyen is dolgoznak. Érdemes megnézni. A Retyezát Nemzeti Parkot 1935-ben Alexandru Borza kolozsvári botanikus és Emil Racoviță biológus javaslatára alapították Románia első nemzeti parkjakén. A kezdetben tízezer hektáros védett terület mára már eléri a 38 047 hektárt. A terület valamivel több, mint felét erdők borítják, ebből 3500 hektárnyi érintetlen szűzerdő. A Wikipedia szerint 1186 növényfajt számláltak meg a Retyázatban, köztük az Eurázsiai magashegységekben elterjedt hangarózsákat, azaz rododendronokat, melyek néhol egész hegyoldalrészeket beborítanak. Megtalálható a területén a havasi éger, a ritka fajok közül pedig az alpesi lapos korpafű és a havasi szegfű. A terület jellegzetes növényei a retyezáti imola, a pusztai csenkesz retyezáti változata. Hatvankét endemikus faj (természetes állapotban csak egy adott elterjedési terület határain belül élnek) él a területen, mint például a retyezáti szeder vagy a retyezáti lóhere. Növényvilágának jellemzői még a magas hegységeket kedvelő törpefenyvesek, vagy a havasi cirbolyafenyő is, amely ugyancsak a Kárpátokban őshonos reliktumfaj. 167 madárfaj él e területen, amelyek közül 60 ott is költ, így például az erdei pinty, énekes rigó, fekete harkály, a siketfajd, melynek fő tápláléka az áfonyabogyó, de él a szirti sas is a területen. A nagy ragadozók közül itt él többek között a 20-60 km²-es territóriumot tartó hiúz, a bogyókat, gyümölcsöket kedvelő barna medve, valamint a falkában vadászó farkas. A vidék havasi legelőire és meredek sziklagyepeire járnak legelni nyaranta a zergék. A rövid füvű legelők másik érdekes állata a kolóniákban élő, téli álmot alvó mormota. A napos, köves hegyoldalakon...

A belügyminisztérium és az ortodox egyház által kötött megállapodás keddi bejelentése után Klaus Johannis államfő tőle teljesen szokatlan módon nagyon határozott bejelentést tett. Arra szólított fel minden romániai állampolgárt, hogy maradjon otthon (húsvét ide vagy oda), és arra szólította fel a belügyminisztert, hogy vizsgálják felül az egyezséget, és találjanak neki egy olyan formát, amiben mindenki betartja a katonai rendeletek előírásait, és összeegyeztethető a maradj otthon elvvel is. Klaus Johannistól teljesen szokatlan volt az ilyen határozott kiállás. Az elnök tényleg úgy viselkedett, mint egy elnök. Talán az ő felszólalásának is köszönhető, hogy végül visszatáncoltak a felek, és megváltoztatták a minden józan észt mellőző megállapodást. A beszédet itt lehet újranézni: És úgy látszik, hogy a drámai elemeket sem nélkülöző beszéd nemcsak Marcel Vela miniszterre volt hatással, hanem a Hyenas névre hallgató formációra is, akik fogták és egy kicsit megmixelték Johannis beszédét. Hallgassátok, és ami még ennél is fontosabb, maradjatok...

Nem ébredtem jól. Már napok óta nem ébredek jól, de ma azt éreztem, hogy tenni is fogok végre ellene. Próbából felhívtam az Erdélyi Magyar Szövetség koronavírus-járvánnyal kapcsolatos magyar nyelvű telefonos tudakozóját, amit azért indítottak, mert az egészségügyi minisztérium által gondozott országos tájékoztató szám kizárólag románul működik. Épp kedden indult el. ☎ 💚 Közzétette: Erdélyi Magyar Szövetség – 2020. április 7., kedd Pénteken lesz négy hete, hogy szociális távolságtartásban élek. A kijárási tilalom bevezetéséig hetente kétszer voltam kint bevásárolni, most már heti egy alkalom is elég. Kesztyűt és valamiféle maszkot ez idő alatt szinte mindig viseltem. Úgy gondolom, hogy elég kevés annak a valószínűség, hogy Covid-19 fertőzött legyek. Gyakorlatilag semmi olyan tünetem nincs, amit a fertőzéssel kapcsolatban emlegetni szoktak. Nincs magas lázam, legfeljebb hőemelkedésem néha, nem köhögök, még csak nem is köhécselek, bár néha, mintha kellene, de végül semmi. A légzésemmel sincs probléma, már amennyire ezt meg tudom állapítani, a szívverésem sem szaporább a normálisnál (a vérnyomásomat viszonylag rendszeresen mérem, mert a magas vérnyomásom miatt napi rendszerességgel szedek gyógyszert, s akkor már ellenőrzöm a pulzusszámom is), sem a fejem, sem a torkom nem fáj, az ízeket is érzem, mégsem érzem tökéletesen magam, főleg ébredés után szokott rosszabb közérzetem lenni, és mintha a hátam is fájna. Az elején még az is hittem, hogy egyszerűen csak elaludtam, de most már egyre kevésbé hiszem, hogy ez lenne a probléma. Ha nem lenne koronavírus-válság, akkor már valószínűleg rég elmentem volna a háziorvosomhoz, és már rég lejárt volna az egész, de eközben nyilván nem fogok kimenni. De már két héttel ezelőtt is hasonló tüneteim voltak, és ez már sok kezd lenni. A családorvosomnak ma épp nincs fogadórája, ezért a kollégák azt javasolták, akkor ha már így van, próbáljam ki az Erdélyi Magyar Szövetség által indított tudakozót, lássuk, miben tudnak segíteni. Szóval...

Alulírott Kulcsár Árpád újságíró, nagyon köszönöm az RMDSZ-nek, hogy nap mint nap erőteljes és hiteles tájékoztatást nyújt a koronavírus-járványról a magyar lakosságnak  – igaz, a sajtótermékek nagy része is ezen igyekszik. Szóval derék munka, amit végeznek, de… Péntekre meghívást kaptunk egy sajtótájékoztatóra az RMDSZ kolozsvári székházába, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter toppant be Kolozsvárra, és ennek kapcsán, mint kiderült, a sajtó a helyszínen feltehetett összesen három kérdést. (Na persze, bizonyos sajtótermék többet is, ők valszeg azért, mert nem nagyon szoktak kellemetlen kérdéseket feltenni.) De azért szeretném kérvényezni Kelemen Hunortól és csapatától, hogy elsősorban magukra vigyázzanak, és ne ölelkezzenek, tartsanak távolságot, ahogyan azt tanácsolni szokták azokban a nagyon lelkiismeretes anyagokban, amelyeket mostanság olyan erővel szórnak. A szövetségi médiaanyagokon is jól látszik, hogy gondtalanul ülnek egymás mellett, másrészt baráti taperolással fordul egymás felé Szijjártó úr és Kelemen úr. Tekintve, hogy Kelemen Hunor az erdélyi magyar közösség egyik vezetője, kérném, hogy járjon el némiképp nagyobb óvatossággal! Mert ilyen esetben például elég könnyen átugrabugrálhat a koronavírus: Másrészt azt is kérném, hogy amennyiben járványügyben ismét eszükbe jut sajtótájékoztatót tartani, úgy azt ne a Majális utcai székház előterében szervezzék, ahol az operatőrök egymás vállának dőlve tudnak csak képet venni, és a többiek is heringként állunk/ülünk egymás mellett, hiszen ez nem indokolt. Egészen biztos lehetett volna nagyobb termet találni, vagy pedig akár kint megtartani, ahol legalább húsz fok volt, csodaszép tavasz és tűzött a nap. Szóval jelezném az RMDSZ felé, hogy a présből való kiszabadulás óta azon gondolkodom, nem kaphattam-e el valakitől, vagy éppenséggel adhattam át valakinek a vírust? Alulírott kérem, kicsit több odafigyeléssel kezeljük ezt a helyzetet, különben fennáll a bort iszik és vizet prédikál mondás igencsak áldatlan esete. Különösen abban a kontextusban, hogy Romániában jelenleg akár már több ezren is...

Megmagyarázhatatlan üzenetű plakátok jelentek meg Kolozsvár belvárosában, de hasonlóakat Bukarestben is lehet látni. Fekete alapon, fehér betűkkel egy-egy rejtélyes állítás olvasható, és sem logó, sem pedig cégnév nem szerepel rajtuk. Feltehetően valamilyen teaser reklámmal van dolgunk, amiről csak utóbb fog kiderülni, hogy mire is vonatkozott. Az általunk fotókon megörökített plakátok román nyelvű üzenetei: “Valaki a csapatukból mondta”, “Nézd, hogy ezek is bejelentik” illetve “Pfff… gyengébb, mint a tavaly.” Aki látott hasonlókat máshol is, vagy sejti, mi állhat a háttérben, az írja meg nekünk is egy kommentben!  ...

Az Arcanum Adatbázis Kiadó osztotta meg kedden, pedig az Index már szinte egy hónapja megírta, hogy A Hét című lap 1979. február 16-i számában írták le először magyarul azt, hogy globális felmelegedés. Mint az Index szerkesztője megjegyzi, ez volt az az év, amikor a világ tudósai összegezték a több évtizede gyűjtött adatokat, és rájöttek arra, amit addig csak sejtettek: az emberi tevékenység megváltoztatta a Föld légkörét. Az Arcanum adatbázisa csak előfizetés ellenében érhető el (innen is üzenem, hogy valaki megdobhatna egy előfizetéssel), így kikerestem nektek a Digitékán az említett cikket. A kifejezést a lapszám 10. oldalán találjuk, az Éghajlat 2000-ben címmel jelent meg egy kis dobozos cikk – elméletileg abban szerepelt először leírva a kifejezés, mintegy mellékesen, a Föld hőmérsékletével foglalkozó ismertetés mellett. Utóbbit egy V. J. monogramú szerző jegyzi, ami valószínűleg Veres József monogramja, aki a lap későbbi számaiban is foglalkozott a kérdéssel. A dobozos hírt is valószínűleg ő írta. Az Index Mindeközben rovatának bejegyezése nyilván nem egy tudományos alaposságú munka, egy gyors keresés után egyértelműen kijelenteni, hogy A Hété volt az elsőség, lehet túlzás, de mindenképpen érdekes. Annál is inkább, mert az emberi széndioxid-kibocsátással összefüggő globális felmelegedéssel kapcsolatos első számításokat már 1896-ban napvilágot láttak. Legalábbis ez a történeti áttekintő azt írja. A Business Insider cikke pedig itt arról ír, hogy egy új zélandi újság, a Rodney and Otamatea Times már 1912. augusztus 14-én írt a tudományos rovatában arról, hogy a Föld légköre megváltozik a fosszilis üzemanyag termeléssel összefüggésben. Tehát nemcsak a tudományos közegbe, hanem a közemberekhez is eljuthattak a klímaváltozással kapcsolatos hírek. Ehhez képest az 1979-es dátum elég nagy lemaradásnak...

Az internetnek köszönhetően a világ legújabb tudományos felfedezései nagyon hamar eljutnak az emberekhez, sőt jelenleg annyi tudományos kutatás lát napvilágot naponta, hogy azokat egyszerűen lehetetlen lekövetni. Az internet, és a közösségi média korában viszont, amilyen gyorsan felejtünk, ugyanolyan gyorsan veszünk elő régen elfelejtett dolgokat is, és tekintünk azokra szenzációként. Ezt tette a Monell Chemical Senses Center 2013-as kutatásával egy angol nyelvű TikTok-celeb is (a TikTok a fiatal generáció egyik legfelkapottabb online platformja, ahová a felhasználok „viccesnek”, „érdekesnek” szánt videókat töltenek fel, vagy éppen – ahogyan jelen esetben is – különböző kihívások elé állítják a követőiket, hogy azok aztán teljesítsék azokat, a kihívás teljesítését bizonyító videót pedig ők is töltsék fel az oldalukra). Az említett angol nyelvű TikTok-celeb, aki olyan 15 év körüli lány lehet, arra kérte a fiú követőit, hogy azok mártsák be, vagy locsolják be a heréjüket szójaszósszal, mert az ott található ízlelőreceptorok miatt érezni fogják annak az ízét: @cryinginthecarplease I need to know♬ original sound – cryinginthecar És BUMM! Az internet robbant, fiatal fiúk ezrei töltöttek fel videót arról, amint éppen teljesítik a kihívást és a videóban nagy teátrálisan elő is adják, hogy tényleg érzik a szója ízét. Íme az egyik ilyen videó: @alxjamesoh.. my god….. 🤭😳♬ original sound – alxjames A TikTok-celeb – bár nem nevezi meg – a már említett kutatóközpont egyik 8 évvel ezelőtti tanulmányát olvashatta el a neten, amely azt taglalta, hogy az egerek heréin (is) találhatóak ízlelőreceptorok. A kutatók a ízérzékelést kutatták a rágcsálókon, amikor rájöttek, hogy nemcsak a rágcsálók nyelvén léteznek ízérzékelő receptorok, hanem a kemény szájpadláson, a belső szervekben (például gyomor és tüdő), a végbélben és a hím egyedek esetében a heréken is. A kutatók azóta sem tudtak pontos magyarázatot adni, hogy ez miért van így, viszont a kísérleteik során rájöttek, hogyha az egerek receptorait...

Amióta a Transindexnél rendszeresen catering (ételkiszállítással foglalkozó) cégektől rendeljük a déli ebédet, az egyik állandó problémánk, hogy nagyon sok műanyag szemét keletkezik. Próbáltuk már megoldani, de igazi áttörést nem értünk el a témában. Ezért örültünk meg annyira, amikor a Culina Nostra egy Facebook posztban arról számolt be, hogy mennyire fontosnak tartja a klímaváltozás elleni közös küzdelmet, ezért a fenntarthatóság érdekében a környezetszennyező, nehezen lebomló műanyag edények helyett környezetbarátabb (és rendszeresen használható), rozsdamentes inox edényeket kívánnak használni az ételek kiszállításához. Ezáltal környezettudatosabban folytatnák a tevékenységüket. “Szeretnénk felhívni a figyelmet a mértéktelen műanyag-használat veszélyére, és környezettudatosságra nevelni a fiatalabb nemzedéket” – írták. Ezért felhívtuk őket, hogy megkérdezzük, pontosan hogyan szeretnék ezt megvalósítani. Balázs András, a szolgáltatás mögött álló Konviktus Kft. vezetője elmondta, hogy egyelőre csak az iskoláknak szállítják ki inox edényekben az ételt, mert jelenleg csak az ő esetükben tudják megoldani, hogy az edények ugyanúgy vissza is kerüljenek. Az iskolák rendszeresen rendelnek, nagyjából ugyanakkora mennyiséget, de kisebb cégeknél, a változó mennyiség miatt nem tudják úgy kontrollálni az edények visszakerülését. (Amelynek az egységára egyébként 20 euró körül van.) A kiszállítás, a mosogatás és hasonló munkafolyamatok miatt viszont fontos, hogy az összes ugyanaz a fajta edény legyen. “Az edények visszakerülése még egy megoldatlan probléma. Az iskolák mindennap rendelnek, amit elviszünk, azt vissza is hozhatjuk. Az egyik kihívás lesz számunkra 2020-ra, hogy miként lehet majd mindenkinek inox edényekkel kiszállítani, vagy milyen más öko megoldást találhatunk a dobozokra. Ez még egy kihívás, de ezt a részét is szeretnénk fejleszteni a cégnek” – tette hozzá Balázs. Számunkra, akik olyan nagy lelkesedéssel fogadtuk a hírt, hogy inox edényben is kiszállítanak, egy másik alternatívát is ajánlott: mivel éppen a Culina Nostra székhelyének a szomszédságába költöztünk, így a legegyszerűbb megoldásként inkább azt ajánlotta, hogy járjunk a menzájukra...

Negyven éves évfordulóját ünnepli a Hair magyar filmbemutatója. A hippikorszakot idéző rock-musical érdekessége, hogy az amerikai kezdeti siker után lassan elfeledetté válik, magyar nyelvterületen nagyon gyorsan kultusz-művé vált – és mai napig az maradt. A több generáción átívelő népszerűségének egyik bizonyítéka, hogy Kolozsváron 2016-ban előadták az apáczais diákok is. A musical A rock-musical eredetileg egy színpadra tervezett mű volt, amit a revüszínházból érkező James Rado és az off-Broadway műhelyekben otthonos Gerome Ragni írt, a zenéjét pedig a Grammy-díjas zeneszerző Galt MacDermot szerezte. A zeneszerző valójában távol állt a hippik zenei ízlésvilágától, ezért több műfaj is megjelenik benne, erőteljes az afrikai törzsi ritmusokra épülő rockzeneiség, hallhatunk acid rockot, rockabilyt, folk rockot, bluest, vagy például a Let the Sunshine in cím sláger valódi rock himnusz. A Hair: The American Tribal Love-Rock Musical című darab 1967-ben debütált egy off-Broadway színházban (az off-Broadway a hagyományos nagy színházaktól független, kisebb befogadóképességű színházat jelenti, s leginkább irodalmi-zenés produkciókat mutattak be). A mű az 1960-as évek második felének korszakalkotó társadalmi jelenségeit ragadja meg: középpontjában áll a hippi életstílus, a háborúellenesség, a szexuális forradalom, az antirasszizmus. A darab talán el is tűnt volna a süllyesztőben, de egy politikai karrierre pályázó üzletember, Michael Butler, meglátja benne a lehetőséget, hogy az éppen zajló vietnámi háborúval való ellenérzésből politikai tőkét kovácsoljon, s ezáltal bejusson a Szenátusba. Közbenjárására a darabot 68-ban bemutatja a Broadway, majd a West End is. Az akkori kritika megosztottan fogadja, sokan elismerik főként a merész, újító szándékát a darabnak, mások kritizálják a kissé ülő sztori miatt. Mégis Galt MacDermot dalai hamar meghatározó slágerré válnak. A film A színpadi produkcióból csak több mint 10 évvel később készült el a filmadaptáció, 1979-ben egyszerűen csak Hair címmel látott napvilágot. A rendező az 1968-ban Amerikába emigrált csehszlovák filmművész, Miloš Forman, aki akkor már elismert az Oscar díjas Száll a...