Kedves kollégák, így ne!
Van a vicc a bácsival, aki hétről hétre imádkozik azért, hogy nyerjen a lottón, de nem történik semmi, egészen addig, amíg az Úr le nem szól neki: De bácsi, egyszer azért jó lenne játszani is a lottón ahhoz, hogy nyerjen!
Valami hasonló történt az Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) második kiírásának keretében is: a székelyföldi megyék annyi pénzt kaptak, amennyire pályáztak (legalábbis tény, hogy a Hargita megyei önkormányzatok minden benyújtott pályázata pozitív elbírálásban részesült). Persze, ettől még a lista végén vannak a megítélt összegek nagysága szempontjából (lakosságarányosan számolva középmezőnybe kerülnek), de itt tényleg egy válasz van: tetszett volna többet pályázni!
Nyilván, nem áll módomban megítélni, hogy lett volna-e értelme nagyobb összegeket megpróbálni lehívni a fejlesztési minisztériumtól, de ha ebben a sztoriban van kérdőjel, az tényleg az, hogy Hargita és Kovászna megye miért ennyire pályázott, és nem többre, és semmiképpen nem az, hogy a minisztérium miért csak ennyi pénzt ítélt meg számukra.
Persze azért van, aki szerint nem ez a sztori:
Tudom, tudom, az alternatív tények korában élünk, amelyikben mindenki tudja, hogy összeesküdtek ellenünk, mindenki a mi vérünket szipolyozza, de főleg a románok, szóval nem csodálkozom rajta, hogy ennek “bizonyítékát” 560-an osztják meg saját Facebookjukon.
Azon azonban még mindig tudok csodálkozni, hogy egy magát komolyan vevő sajtótermék így próbál eladni egy anyagot, amelynek alapja egy, a minisztérium honlapján elérhető dokumentum. Mi szükség volt erre? Ja, hogy a kattintások, a lájkok meg a megosztások? De hol marad a szakmaiság és az olvasók tisztelete?
Lehet, én is azt a címet kellett volna adjam ennek a posztnak, hogy:
Itt a bizonyíték, hogy szándékosan hülyítik a székelyföldieket!
A kollégák meg megoszthatnák a Facebookon azzal, hogy Lebukott a romániai magyar sajtó!