ZSENIÁLIS! Megmutatták, hogyan csináljunk sorozatot tinédzsereknek!

Mindenkinek vannak piszkos titkai, például olyan sorozatok és filmek, amikre egyáltalán nem büszke, hogy nézi. Én például nagyon sokáig néztem a Gossip Girl című amerikai szappanoperát, pedig tudtam, hogy a történet kifejezetten nyálas, a karakterek unalmasan egysíkúak, és a fordulatok percre pontosan kiszámíthatóak. Ettől még legyűrtem belőle legalább 3 évadot. Tavaly októberben, amikor elkezdtem nézni, azt hittem, hogy a főleg 15 éves korosztálynak ajánlott Skam is egy ilyen guilty pleasure lesz, ezért nem beszéltem nektek róla. Ugye megbocsátotok?

 

skam1

 

 

Minden úgy kezdődött, hogy egy reggel a Youtube ajánlott egy rövid videót, amit megnéztem, aztán gyors egymásutánban jött a második, a harmadik, a negyedik és a tizedik része is. Aznap is jól elkéstem a munkából, de legalább most már mondhatom azt, hogy akkor dolgoztam. Pillanatok alatt elkapott a függőség, pedig akkor még igazán nem is tudtam, hogy mennyire jól kiszámított, valós idejű sorozatnak fogtam neki. Amikor decemberben vége lett az előző évadnak, már tudtam, hogy akarok írni róla, de akkor semmi aktualitását nem láttam. Közben egyre több cikk született a sorozat világméretű népszerűségéről, és szinte lemondtam róla. Az év elején aztán eldöntöttem, hogy majd akkor írok, amikor kijön az új évad trailere, és megtudjuk, hogy ki lesz a főszereplője. Múlt pénteken aztán megjelent, de a készítők ugyanaznap tett bejelentése egyben meg is sürgette ezt a bejegyzést, mert ez lesz az utolsó évad. És én nem szeretném, ha lemaradnátok az élményről, még akkor sem, ha nem feltétlenül ti vagytok a célközönség. A Skam tényleg minőségi tartalom.

 

 

A Skam (magyarul Szégyen) az elmúlt fél évben lett elképesztőn népszerű. Az első évadot még 2015 őszén mutatták be Norvégiában, ott pillanatok alatt sok rajongót gyűjtött maga köré, de a nemzetközi sikerre még várni kellett. A készítők egy olyan kis költségvetésű online sorozatot akartak, amivel meg tudják szólítani az interneten szocializálódott 20 év alatti fiatalokat. Minden évadnak van egy fő karaktere, akinek a szemszögéből látjuk az eseményeket. Ez az egyik oka annak, hogy nagyon gyakran hasonlítják a brit Skinshez, a másik meg az, hogy nagyon bátran nyúl olyan tabutémákhoz, mint szex, drogok, alkohol, mentális egészség, szexuális erőszak vagy étkezési zavarok.

 

 

 

A nagy sikert a meleg karaktert központjába állító 3. éved hozta, amit nagyon felkapott az LMBTQ-közösség. A nemzetközi rajongótábor kialakulásához vegyük számításba azt is, hogy a sorozat hivatalosan csak norvégul érhető el még most is. A sorsát az pecsételte végképp meg, hogy a sikert látva az amerikaiak is bejelentették, hogy elkészítik a saját változatukat. (Az igazi Skam-rajongók fikáztak is bőven a hír miatt, például a túl idős és túl tökéletes amerikai szereplők miatt.) A Vanity Fair például ekkor már azzal a sokat kecsegtető címmel írt a sorozatról, hogy ők mutathatják a televíziózás jövőjét. Ugye, nem csodálkoztok, hogy erre aztán mindenki elkezdett figyelni arra, hogy miről is van itt szó.

 

A sokat emlegetett 3. évad egyébként a legnépszerűbb online tévés tartalom lett Norvégiában, átlagban heti 1,2 millió egyedi látogatója volt a sorozat oldalának. Mindezt úgy, hogy az ország lakossága nagyjából 5 millió. Persze ebbe már érdemes beleszámolni a nemzetközi érdeklődést is.

 

 

Az oslói Hartvig Nissen Középiskola diákjainak egy csoportja van a sorozat középpontjában, az ő teljesen hétköznapi tinédzser életüket skiccelik fel a szerkesztők, nincsenek benne olyan váratlan tragédiák, nevetséges fordulatok, amitől az egész hitelét vesztené. Csak olyan problémák merülnek fel, amibe egy átlagos norvég tinédzser belesodródhat. Az 1. évad központi szereplője az iskolában éppen akkor kezdő Eva (Lisa Teige), akinek a jól működő kapcsolatát a saját bizalmatlansága és az új hely okozta bizonyítási vágya veszélyezteti. A 2. évadban az addig nagyon trendinek, coolnak és határozott feministának tűnő Noora (Josefine Frida Pettersen) bizonytalanodik el, amikor beleszeret az iskola vonzó rosszfiújába. A 3. évadban pedig Isak (Tarjei Sandvik Moe) szégyenli nagyon magát azért, hogy beleszeret egy nála idősebb fiúba, pedig igazából ez senkit nem zavar. Egy kicsit minden szappanoperás, de csak tényleg nagyon kicsit, és ennek is funkciója van.

 

Mert a szappanoperák már régóta jelentenek mindennapi menekvést a hétköznapi traumák elől. A sorozat íróját, rendezőjét, Julie Andemet idézve írja a New York Times, hogy a mostani norvég tinédzserek nagy nyomás alatt élnek, hogy tökéletesek legyenek, mindig jól teljesítsenek. Olyan sorozatot szerettek volna, ami leveszi róluk ezt a terhet.

 

De miért éri meg nézni?

 

* Egyrészt az újszerű terjesztése miatt, amelynek köszönhetően szerintem is tényleg lehet olyan kontextusban beszélni róla, hogy a televíziózás egy lehetséges jövője, és amiért minden média iránt érdeklődő személynek kötelező tananyaggá tenném.

 

Már a bevezetőben említettem, hogy a Skam valós idejű sorozat, amitől egy kicsit olyan, mintha a sorozatgyártás a lassú televíziózással keveredne. Például a hétfőn induló negyedik évadnak az indulási ideje 2017. április 10., és valós időben haladnak majd előre az események: a csütörtök reggeli iskolai jelenet csütörtökön megy adásba, míg a péntek esti parti péntek este. A történet néhány perces klipekből áll össze, amiket mindenféle rendszer nélkül, a hét bármelyik napján közzétehetnek, ami gyakorlatilag egy folyamatos figyelmet igényel a közönségétől. Az egyetlen nagyjából biztos időpont, amikorra általában a rész fináléját is időzítik, a péntek este. Akkor a hét folyamán online levetített klipeket (4-6 hetente) egyben összesítik, és adja a norvég közszolgálati televízió. Egy rész nagyjából fél óra körül van, egy-egy hétközi jelenet 5-6 perces szokott lenni.

 

Érdekesség, hogy a sorozatot eredetileg csak online akarták terjeszteni, ahol a célközönsége amúgy is könnyűszerrel megkapja, de a nem várt norvégiai népszerűség azt is hozta, hogy végül a tévében is vetítik.

 

A videók mellé pedig egy teljes virtuális világot is felépítettek, minden szereplőnek van Instagram profilja, amit követni lehet, és amely természetesen valós időben frissül. A legújabb, 4. évadban pedig saját Youtube-csatornát is kapott egy muszlim fiúkból álló közösség. Emellett még az évad főszereplőjének a Facebookos és telefonos üzeneteit is látjuk. A haverod Insta-posztja után simán következhet az egyik karakter megosztása, már nagyon keveredik a valóság és a fikció. Mindennek az a következménye, hogy kattintásnyi közelségben érezzük a karaktereket.

 

A terjesztés egyik fontos jellemzője, hogy töménytelen lehetőséget biztosít az internetes népművészetnek. Két klip megjelenése között épp elég idejük van a rajongóknak feldolgozni az előzőt, kikockázni a legapróbb részleteket is. Amire laposodna az érdeklődés, kijön egy jól időzített Insta-poszt, vagy a következő videó, ami egy időre megint ad elég beszédtémát. Nagyon jól ki van találva ez. Itt van például Noora egyik posztja:

 

❤️

A post shared by Noora Sætre (@loglady99) on

 

Ide tartozik az a meglehetősen szokatlan készítői magatartás is, hogy nem nagyon adnak interjúkat, pláne nem Skandinávián kívül, pedig az NRK szerint a világ minden tájáról naponta vannak megkereséseik. Emellett olyan ismeretlen személyeket kasztingoltak a karakterekhez, akiknek gyakorlatilag egészen minimális filmes “előéletük” van. És ők se nagyon nyilatkozhatnak, aminek csak egyik oka, hogy többségük még kiskorú, mert van egy tudatos készítői elgondolás mögötte. Ezzel szeretnék még jobban összemosni a valóság és sorozat közötti határokat, és még szorosabb kapcsolatot építenek a sorozat és a rajongói között.

 

** Ezt a közelséget és hitelességet erősíti, hogy a sorozat tényleg megpróbál arról szólni, ami a fiatalokat valóban érdekli. A Skam sztorijához hozzátartozik, hogy a sorozat producere és rendezője, Julie Andem egy fél évig járta Norvégiát, és készített interjúkat tinédzserekkel ahhoz, hogy tudja, milyen témák foglalkoztatják a fiatalokat, és megértse a gondolkodásukat. Fontos, hogy nem egy felnőtt akarja megmondani, mi iránt érdeklődjenek, mint általában a sorozatok, hanem tényleg az őket érdeklő témákról szól. Ez pedig a szülőknek is nagyon tanulságos lehet.

 

A hitelessége szempontjából kevésbé életszerű, de a sorozatból szinte teljesen kiszorulnak a felnőttek, az eddigi három évadban talán öt olyan rövid jelenet volt, amikor megszólal egy felnőtt. Ami még Norvégia esetében is túlzás, bár nem teljesen elképzelhetetlen. A készítők célja az volt ezzel, hogy még inkább ráerősítsenek: ez egy fiatalokról, fiataloknak szóló sorozat. Julie Andem szerint ezzel az volt a cél, hogy a gyerekek saját maguk oldják meg a problémáikat.

 

*** Szorosan kapcsolódik az előző témákhoz a jelenidejűség: a nagyon kortárs beszédtémák. Így lehet, hogy a tavaly ősszel vetített évadban már olyan tavalyi hájpsorozatokat emlegetnek, mint a Narcos vagy a Stranger Things. A sorozat felvételeit nagyjából 3-4 héttel előre rögzítik, így arra is van lehetőségük, hogy reagáljanak a rajongók felvetéseire. A 3. évadban például van egy kiszólás a dániai fanoknak, amikor a fő karakter pasija valami olyasmit mond, hogy nagyon szereti a dánokat.

 

 

 

 

Ehhez jön hozzá a kortárs zeneválasztás, ami elég sok problémát okoz a terjesztésben. A zenei jogdíjak miatt geokódolták mostanra a sorozatot, hogy csak Norvégiában nézhessék (bár az utóbbi hírek szerint egész Észak-Európában elérhető lesz), ahová a jogokat megvásárolták. Ettől természetesen még nem kell elkeseredni, a sorozat mostanra elég népszerű ahhoz, hogy a klipek megjelenése után néhány perccel már elérhetőek legyenek mindenki által elérhető fórumon is. És nagyjából egy órával a megjelenése után már az angol feliratos verzió is megjelenik.

 

evak5

 

Magyarul csak az első három évadot találtam meg, részenként feltöltve ide, de valószínűleg jön a többi is. De ez is egy öngerjesztő rajongói folyamat, ami nem engedi, hogy ellaposodjon az érdeklődés. Emellett pedig jelentős (angol esetében nemzetközi) követői bázist gyűjthet maga köré a fordító, ami az internetes sztárság első lépcsőfoka lehet.

 

**** Ehhez jönnek a pimaszul tehetséges szereplők. Leggyakrabban a 3. éved fő karakterét alakító Tarjei Sandvik Moet szokták kiemelni, akit idén a legfontosabb norvég televíziós díjra is jelöltek legjobb férfi főszereplő kategóriában. Volt is vita abból, hogy lehet egyáltalán díjra jelölni a forgatáskor még csak 17 éves szereplőt, mert a díjat hivatalosan csak felnőtt személyek kaphatják meg. De igazából nagyon jól teljesít.

 

Norvégiában már Skam-túrák vannak, ahol a rajongók bejárhatják a sorozat kultikus helyszíneit: megnézhetik az iskolát, ahová mindenki jár, azt a padot, ahol Noora és William először randizott, vagy azt a buszmegállót, ahol Isak és Even találkozott. A könyvtárban már népszerűsítettek LMBT-tematikájú könyveket úgy, hogy ezek hasonlítanak Isak és Even sztorijához, míg a szupermarketben Noorát idézve promózták a krumplit, mert az egyik részben annak jótékony hatásairól beszélt. A norvég rendőrség pedig egyszer már kiírta a Facebookjára, hogy Csak így tovább, Noora!, amikor az gyerekpornográfia miatt készült feljelentést tenni az őt leitató és meztelenül lefotózó fiú miatt. És emellett még filmes utalások is vannak, például a Baz Luhrmann-rajongó Even karakterének a kapcsolatában vissza-vissza köszönnek Rómeó + Júlia jelenetek. De humoristák is reagáltak a Skam elképesztő népszerűségére:

 

 

Szóval a Skam pont úgy működik, mint egy igazi kultsorozat. Ha eddig nem hallottál róla, akkor valószínűleg nem te vagy a célcsoport, de azért írtam ezt a sokat, hogy ezen változtathass.

Comments

comments