Romaportrék budapesti villamosmegállókban: összehozó történetek nemcsak évfordulókra
Jó volt látni, hogy április 8-án és az azt követő napokban sokan megosztottátok Puczi Béla történetét.
“Ne féljetek, magyarok, mert itt vannak a cigányok!” 1990. fekete márciusa. A romák Marosvásárhely magyar lakossága mellé álltak, megvédve őket a felbujtott Görgény-völgyi románoktól. Az egyik hős Puczi Béla volt. Róla szól az alábbi, a nemzetközi roma napra készült magyarországi reklámszpot.
Jó lenne, hogy ne csak évfordulókon vagy ünnepeken – vagy akkor se – jussanak eszünkbe a roma hősök. A romák erdélyi magyarokkal szembeni szolidaritása sajnos azóta sem talált viszonzásra: nem egy posztumusz odaadományozott érdemrendről beszélek, hanem arról, hogy közösségi történeteink szerves részévé váljanak ezek a mozzanatok. Budapesten már elindult egy kezdeményezés: Puczi Béla portréja március óta híres vagy kevésbé híres, a magyar történelemben és a jelenben fontos szerepet játszott romákkal együtt plakátokról nézi a budapesti nagykörúton a 4-6-os villamos megállóiban várakozó, siető, fel- és leszálló emberekre.
A projektet a Roma Sajtóközpont és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kezdeményezte, de támogatta a fővárosi önkormányzat, a Budapesti Közlekedési Központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is.
Puczi a börtöntől és a megtorlástól félve Magyarországra menekült abban a reményben, hogy itt befogadják, “hiszen magyar”, de csak majd tíz év után kapott politikai menekült státuszt. Ez idő alatt megjárta a bicskei menekülttábort és a magyar menekültügyi hivatalnokok irodáit, Franciaországban élt évekig vasútállomásokon, majd lakókocsikból álló Párizs környéki roma karaván-telepek egyikén.
Amikor Párizsból visszajött Magyarországra, bújkált a rendőrök elől, amit annyira tökélyre vitt, hogy egy igazoltatás során le kellett buknia ahhoz, hogy egyáltalán megtudja: már egy éve megkapta a politikai menedékjogot Magyarországon.
Sorsa viszont soha nem rendeződött: Puczi Béla majd húsz év küzdelem, keserűség és magány után egy Magyarországgal és a saját magyarságával kapcsolatban hitt mítosszal a háta mögött halt meg 2009-ben Budapesten. Nyomorban, betegen, munka és hajlék nélkül.
ROMA SAJTÓKÖZPONT
A Király utcai megállónál Fehér Sándor zenész, a Costa Concordia óceánjáró katasztrófájának magyar áldozata tekint szembe velünk, arrajárókkal. Gyerekeket mentett ki a hajótörésből.
Péli Tamás képzőművész a huszadik századi magyar festészet egyik ünnepelt csillaga. Neki tulajdonítják a következő idézetet: „Homlokomon két aranypánt van. Az egyik a cigányságom, a másik a magyarságom.” (Innen ered az Aranypánt-díj neve, amelyet most adtak át először. A díjra tíz “hétköznapi roma hőst” jelöltek roma közösségek és civil szervezetek, olyan embereket, akik tevékenységükkel, munkájukkal elismerést, megbecsülést vívtak ki a környezetükben. A díjat a közönségszavazatok alapján Horváth József kutatóbiológus kapta.)
Talán sokan nem tudták, de a világhírű Cziffra György angyalföldi cigány-zenész család sarja volt, akit a magyar művészi elit sohasem fogadott be igazán, karrierje külföldön ívelt föl.
És azt tudtátok, hogy az 1956-os forradalmárok 5-8%-a volt roma? Egyikük, Szabó Ilona (becenevén Kócos), aki a Corvin-közi felkelőkkel harcolt, mindössze 17 éves és negyedik hónapos terhes volt. 1956. október 28-án lelőtték.
Farkas János nevét a focirajongók biztosan ismerik. Az olimpiai aranyérmes labdarúgó lőtte a világ egyik legszebb gólját 1966-ban.
Rigó Jancsi nemcsak a nevét viselő süteményről híres: neves cigányprímásként magába bolondította a belga hercegnét, aki elhagyta férjét a zenészért. A 19. század celebjeiként róluk pletykált fél Európa:)
Mi is büszkék vagyunk a székely ácsokra, akik Bukarest építkezésein dolgoztak. A kilencvenes évek budapesti építkezésein pedig nélkülözhetetlenek voltak a roma építőmunkások. Rácz Béla és húsztagú brigádja kiemelkedő munkát végzett a Vígszínház tetőszerkezetén dolgozó ötven csapat között.
A kilencedik portré – Horváth Zsuzsanna holokauszttúlélőé – a Boráros téren látható.
Zsuzsa alig múlt 14, amikor 1944 őszének egyik hideg éjszakáján a csendőrök a faluból több lánnyal együtt marhavagonba terelték. Először Komáromba, majd koncentrációs táborba küldték őket. Sok hónapos szenvedés után a háború végéhez közeledve a táborban azt suttogták, hogy az amerikai csapatok közel vannak már. Horváth Zsuzsa pedig – kihasználva a rossz időjárást és az őrök figyelmetlenségét – néhány falubélivel együtt megszökött a lágerből. Napokig bolyongtak a közeli erdőben, amíg végül rájuk talált a vonuló amerikai hadsereg. Bár megmenekültek, a hazaút így is bőven tartogatott viszontagságokat a kamasz lány számára, aki két hónap alatt ért vissza szülőfalujába. A roma lány testvére, az 1. magyar hadsereg kötelékében szolgáló Horváth Károly honvéd eközben hadifogságba esett és csak hosszú hónapokkal később tért haza. A Roma Holocaust során elhurcolt és meggyilkolt tömegek emlékműve a közeli Néhru Parkban található.
ROMA SAJTÓKÖZPONT
A Roma Sajtóközpont munkatársainak eredeti ötlete az volt, hogy a nagykörúton közlekedő 4-es és 6-os villamosokon a megállók között, az utazás során a hangszórókból hallja az utazóközönség az ország mindennapjaiban fontos szerepet betöltő roma emberek portréit. A megvalósítás közben derült ki, hogy felújítják a körutat (a villamosok is csak az Oktogonig közlekednek a Móricz Zsigmond körtér felé), ezért sokat módosult az eredeti terv. Végül nem a villamosokon, hanem a megállók hangszóróin hangzottak el az élettörténetek.
“Bár tömegesen nem kaptunk visszajelzéseket, mi csak pozitív visszhangról hallottunk” – írta megkeresésünkre a Roma Sajtóközpont munkatársa, Sárközi Gábor. Puczi Béla sztorija volt egyébként a legnépszerűbb. Ez a projekt csak egy kis szeletét képezte a Nemzetközi Roma Nap alkalmából szervezett fővárosi kampányuknak és országos eseménysorozatnak.
Amúgy a BKK is népszerűsíti a plakátokat:
A BKK is csatlakozott ahhoz a civil kezdeményezéshez, amely során a Nemzetközi Roma Nap alkalmából a 4-es és a 6-os…
Posted by BKK – Budapesti Közlekedési Központ on Wednesday, April 8, 2015
Az akció marketing- és reklámügynöksége, az XKK is fotózkodott a roma hősökkel:
Nemzetkozi roma napos plakatainkkal fotozkodtunk a negyeshatos vonalan. Farkas Janos, Peli Tamas es Feher Sandor emlekere.
Posted by X Kommunikációs Központ on Friday, April 10, 2015