Petíció: keresztelkedjék ortodoxnak Románia “idegen vezetője”

Jó nagy trauma lehetett egyes testvéreinknek, hogy az államfői széket – ha minden jól megy – egy evangélikus szász kapja, aki ugyan egész kampányban verhette a mellét féltéglával, hogy ő márpedig román, ugyanezt az ortodoxiával nem tudta megtenni. A traumatizált réteg viszont elő is jött a megoldással: Johannis keresztelkedjék át ortodoxnak! Nincsenek sokan, még ötszázan se az erről szóló petíció aláírói, viszont annál viccesebbek.

“Ez az ország régi törvénye, amelyet Románia más, idegen vezetői* is elfogadtak. Ellenkezőleg az elnököt nem említhetik meg a szentmisén az ortodox templomokban” – írja a petíció szerzője, aki egy füst alatt a kötelező vallásoktatás bevezetését és a biometrikus igazolványok eltörlését is kéri az új államfőtől.

Nem lennék teljesen meggyőződve arról, hogy erre feltétlenül szükség van. Daniel pátriárka ugyanis még vasárnap, némiképp kampánycsendet sértve előállt azzal, hogy a román nép történetében Isten néha idegeneken keresztül működött. (Biztosan egyenesen égipostán kapta az exit pollokat már délután ötkor.) De egészen jó buli lenne, ha Johannis alávetné magát a procedúrának: képzeljük csak el, ahogy boxerben alámerítik a Nemzet Megváltásának Katedrálisában.

Csak Ponta ne legyen jelen: ő biztosan arra fogadna, hogy Johannis kibírja négy és fél percig.

Dániel pátriárka Forrás: cotidianul.ro

Dániel pátriárka
Forrás: cotidianul.ro


*Ennél a pontnál lép segítségünkre Főcze, házi történészkollégánk, aki elmagyarázza a történelmi hátteret:

A modern Románia alapköveit Moldva és Havaselve egyesítésévél rakták le, azonban azt az egyesülést csak perszonálunióként és csak Alexandru Ioan Cuza uralkodásának idejére ismerték el a nagyhatalmak.

A Romániát építők szerették volna ezt hosszabb életidejűre nyújtani és, ha lehet az új államkonstrukciót kivonni az oszmán vazallusi áldátlan alárendeltségből. Hogy ezt hogyan oldották meg?

Eldöntötték, hogy behívják valamelyik külföldi uralkodócsalád sarját. Miután többen is visszautasították a tisztséget, végül a későbbi I. Károly román király, becsületes nevén Karl Eitel Friedrich Zephyrinus Ludwig von Hohenzollern-Sigmaringen fogadta el. 1866-ban került az ország élére fejedelemként (domnitor), 1877-ben Románia független lett az Oszmán Birodalomtól az orosz-török háborúk (1877-1878) keretében és 1881-ben kikiáltották a Román Királyságot, amelynek I. Károly néven első királya lett. Tehát egy német révén az ideiglenes fejedelemségi összeborulásból egyenesen román királyság lett. Ennek köszönhetően Romániában eléggé nagy mítosza van az államépítő németnek.

Nos, ez a Károly, azért, hogy társadalmi elfogadottsága lehessen, és hogy eleget tegyen a román kormány (röviden: Ion Constantin Bratianu) feltételének belement abba, hogy az 1866-os román alkotmányba foglalják bele, hogy a dinasztia egyenesági fiú leszármazottjai örökölhetik majd a trónt és, hogy a királyt az ortodox szellemiségben nevelik. Mindezek mellett I. Károly és I. Ferdinánd is katolikusként élte le életét. Gyermekeiket azonban ortodoxnak keresztelték.

Comments

comments