Kis japán mentalitás villantás: nintai

Közel három éves az a levél, amit itt közzéteszek. Tisztázó válasz volt arra, amit egy rossz japán krimiben olvastam és nem értettem. Hogy tudniillik a nyugatiak elfogadni próbálják a tragédiákat, a keletiek pedig úgy állnak hozzá, hogy csak ki kell bírni és egyszer minden megoldódik magától. Azt nagyon jól értettem, hogy a nyugatiaknak milyen arzenáljuk van a tragikum elfogadására. Lásd például ezt itt: Gabriel Liiceanu – Tragicul. O Fenomenologie a Limitei și Depășirii. Lenyűgöző europoid gyűjtemény. De ezt a keleti dolgot nem értettem. Rákérdeztem, tisztázódott.

nintai kanji

Az alábbi levél tehát válasz a kérdésemre. Szerzője már nem él, hatalmas űrt hagyott maga után, és ez nem egyszerűen csak szólam. Az egyik legszelídebb lény volt, akit valaha ismertem. Ezt írta:

Az ázsiai mentalitás alapján

minden csak ideiglenes, minden változik és alakul, nincs legjobb, csak pillanatnyilag legjobb, vagy legrosszabb. A jó után jöhet a rossz és megint a jó, utána a meg jobb, és az annál is jobb, és utána megint a legrosszabb, de nincs végállomás. Ez egy állandó körforgás és átalakulás. Nincs örök állapot, csak átalakuló. Ezért nagy erény a türelmesség az ún. “nintai” 忍耐(=perseverance〈辛抱〉 patience〈忍苦〉 endurance). Tehát kibírni erény: úgysem tart örökké a rossz.

Ha ehhez hozzátesszük a buddhista gondolkodást, akkor minden, ami veled történik, az az ún. ok-okozati karma dolog. A jóért is, meg a rosszért is, te vagy a felelős. Legyél jó, és minden megoldódik. Ez a karmás gondolkodásmód jól hangzik, de szerintem veszélyes is egyben. Olyan, mint az orvosság. Ha okosan veszed be, akkor gyógyít, de ha túl keveset vagy túl sokat veszel be belőle, akar meg is ölhet.

Most, hogy nyakig benne vagyok a buddhizmusban, olyan dolgokat és problémamegoldásokat látok, amik néha nem tetszenek. Mert például, mit mondjon egy mozgássérült? “Én rossz ember (vagy állat, növény) voltam előző életemben, ezért most így bűnhődök, de ha jól kibírom ezt az életemet, azaz türelmesen végigélem és nem teszek rosszat, akkor talán a következő életemben egészséges lehetek”? Szóval itt a bibi, ami nem tetszik, mert nagyon diszkriminatív. Viszont mit mondjon egy gazdag, nagy hatalommal rendelkező, egészséges ember (plusz alfa, meg jóképű stb)? “Én jó voltam előző életemben (életeimben), ezert én megérdemlem a pozíciómat, úgyhogy te ne is ellenkezz, jogom van akár hatalmaskodni is feletted.” Sok a hinduista beütés. A hindu kasztrendszer is ezért állhatott fenn minden ellenkezés vagy forradalom nélkül.

Visszatérve a “nintai”-ra, van egy japán közmondás, hogy:「若い時の苦労は買ってでもしろ」. Ez angolul: Heavy work in youth is quiet rest in old age. Szó szerinti fordítás szerint: “Wakaitoki no kurou ha kattedemo siro”, azaz wakai toki= fiatalkor, kurou = trouble(s); hardship(s); suffering(s), kattedemo= akár vedd is meg pénzért, siro=tedd meg! Vagyis: Fiatalon, akár vedd is meg pénzért a nehézségeket, de feltétlenül essél át rajtuk! Mert, minél több nehézségen vagy tragédián esel át, ha kibírod és nem mész tönkre, annál csiszoltabb és bölcsebb leszel, ráadásul tisztelni is fognak türelmességed és erőd miatt.

Comments

comments