A civilizált viselkedés és a földön ülés

Egy kolozsvári plázában a lépcsőn ülök. Körülöttem plázazaj, előttem egy biztonsági őr, aki tudatja velem, hogy nem szabad a földön ülni. Egy pillanatig azon töprengek, próbáljam-e megbeszélni vele. De jól döntök, és nem erőltetem. Volnának érveim, de fontos ez? Az ember végzi a dolgát, és láthatóan szereti is a munkáját.

Nem sokkal ezután cigány családot látok az egyik belvárosi, utcai kirakat alatt üldögélni. A gyerekek egymás hegyén hátán, olyan jó massza hangulatban. Vajon nálunk azért nem szabad földön ülni nyilvános helyeken, mert az olyan, mintha cigány lennél? És fehér ember tartsa magát civilizációs normáihoz, vagy menjen cigánynak?

frisco

Eszembe jutott egy ballada, amiben a kis zsidó magát sajnálja, de ehhez előbb le kellett ülnie egy nagy kőre, hogy minden legyen meg hozzá. És Nietzsche, aki egy kőre ülve világosodott meg. Innen is látszik, hogy, az, hova, mire ülsz, nem mindegy. Goethe például a kényelmetlen székekre esküdött, mert hogy ezeken nem kényelmesedsz el munka közben.

A földre ülés nálunk tabu. Még parkokban is ritkán látni embereket jólesően, ellazulva a földre heveredni. Gondolom, ennek oka valamilyen civilizációs görcs lehet. A pláza őre teszi a dolgát, fenntartja a civilizációs szintet a plázában, ami önmeghatározás szerűen egy civilizált hely.

Az alábbi fotó néhány napja készült. A művészettörténet egyik top 100-as alkotása előtt, a földön ücsörögnek a gyerkőcök, úgy negyed órát, amíg a tárlatvezetővel megbeszélik, amit kell. Aztán leülnek egy másik impresszionista vászon elé. A múzeumlátogatás nagy részét a földön ülve töltik. De a múzeumok máshol kapcsolódnak a civilizációhoz, mint a plázák, ezt elismerem.

muzeum

Comments

comments