Nagymama hipszter tálkája. Upcycled tárgyak Kolozsváron jún15

Nagymama hipszter tálkája. Upcycled tárgyak Kolozsváron...

Szükséged van egy pohár- vagy tányérkészletre, vázára, székre, kis komódra vagy éjjeliszekrényre, unod az IKEÁ-t, de ószeres turkálásra se időd, se kedved? A Calabalâc projekt megálmodói, Rudolf Eszter és Szilágyi-Kispista Ágota olyan háztartási és dekoratív tárgyakat gondoltak újra, amelyeket biztos nem találsz meg egykönnyen a tömegkereskedelemben. A projekt június 13-án mutatkozott be a kolozsvári közönségnek az Eastride futárcég székhelyén. A szabadtéri bulival összekötött eseményen megnézhettük a kollekció jelenlegi darabjait és jövőbeli tervekről is beszélgettünk. View this post on Instagram Unde e calabalâc, acolo e și bucluc. A post shared by calabalâc (@clblc) on Jun 3, 2019 at 8:17am PDT A calabalâc magyarul holmit, lomot jelent, de mondhatnánk azt is, hogy vacak, kacat, ócskaság, limlom, zsibáru. Eszter és Ágota főleg padlásokról gyűjtöttek össze olyan tárgyakat és eszközöket, amelyeket érdemes volt megtisztítani, újraértelmezni és továbbadni a fősodoron kívül is boldoguló vásárlók számára. Az upcycling a hulladékhasznosítás azon ága, amely, a greenfo.hu meghatározásában, „egyfajta értéknövekedést jelez, azaz egy adott – hulladékként kezelendő – anyagból valami olyat alkotnak, amely értéktöbblettel bír; többel, mint csupán az alapanyag maga. Erre jó példa a PET-palackból pulóver készítése, esetleg bőrmaradékokból táska készítése.” „Ha én lennék a vásárló, hajlandó lennék magasabb árat is fizetni, hogy támogassam azt, hogy ne egy újabb tárgyat vegyünk a tömeggyártásból, hanem valami olyat, amit kiemeltünk akár szemétből, mert felismertem, hogy ez egy jó dolog”, mondja Eszter. A tárgyak ugyanis szép, egyedi és minőségi darabok, nem a tucatszámra készülő, gyengébb és fantázia nélküli tárgyak sorát gazdagítják. Akinek nincs ideje, kedve vagy alkata bolhapiacokon kutakodni és alkudozni, viszont különlegesebb darabokat szeretne lakásába, igazi kincseket találhat a Calabalâc kínálatában. Fotók: Kerekes Emőke A pop-up shop jelleggel megszervezett vásárra olyan helyi alkotókat is be akartak vonni, mondja Ágota, akik hasonló szellemiséggel dolgoznak. Így kaptak helyett az eseményen Adorjáni Ágota függönyből készült táskái (horg&bog), Gábor Zsófi handmade ruhái (Canicula) és...

Kisfilmet forgatnál három óra alatt? Július végéig megteheted! jún04

Kisfilmet forgatnál három óra alatt? Július végéig megteheted!...

A 18. TIFF első napján indították útjára az Amatőrök filmgyára nevet viselő projektet, amelyet Michel Gondry Oscar-díjas francia filmrendező, forgatókönyvíró és producer találta ki annak céljából, hogy pár órára lelkes filmkedvelők is kipróbálhassák magukat a filmgyártás művészetében. A kezdeményezés helyet kapott már Montréalban, Buenos Aires-ben, Frankfurtban, Moszkvában, Rotterdamban, Párizsban és Cannes-ban, Romániába most érkezik először. A minigyár a Kolozsvár melletti Lomb-tetőre megálmodott CREIC (Centrul Regional de Excelență pentru Industrii Creative) központban kap helyet május 31. és július 31. között, a Francia-Román Évad rendezvénysorozat keretein belül. A megnyitón Gondry is részt vett, végigvezetve az ötletelési és forgatási helyszíneken az érdeklődőket. Az Amatőrök filmgyára ingyenes, és lényegében egy háromórás szabadidős foglalkozás: előzetes regisztráció után a helyszínre érkező csapatoknak összesen 3 óra áll a rendelkezésükre, hogy elkészítsenek egy kisfilmet. Egy csapatban legfennebb 15 személy lehet, és fontos, hogy valamennyien aktívan hozzájáruljanak a kisfilm létrejöttéhez. A foglalkozás két részből áll: az első másfél órában, két 45 perces blokkban a csapat tagjai elolvassák a belső szabályzatot és jelenetekre bontva felvázolják a készítendő kisfilm forgatókönyvét, majd másfél óra alatt leforgatják. A vállalkozó szellemű filmkedvelők 15 helyszín közül választhatnak. Gondry megjegyezte, hogy a kisfilmek vágás nélkül készülnek: későbbi beavatkozásra nincs lehetőség, így már elsőre úgy kell felvázolni a jeleneteket, hogy azok egy-egy snittben rögzíthetők legyenek. A vágás ilyen értelemben a meglévő anyagok egymás mellé helyezését fogja jelenteni. Szempont a tökéletlenség és a kreativitás megélése, hangsúlyozta a rendező; itt nem az a cél, hogy mestermunkák készüljenek, hanem hogy a csapattagok jól érezzék magukat, éljenek a képzelőerejükkel, kipróbálják magukat élesben és végül egy rövid, számukra kedves alkotással távozzanak. Az Amatőrök filmgyára egy kreatív filmes gyakorlat, amelyhez semmilyen előzetes képzettség és felkészülés nem szükségeltetik, mindössze csapatmunka, gördülékeny kommunikáció és fesztelen játék. A belső szabályzatban szerepel ugyanis, hogy az operatőr kiválasztása után minden csapattagnak szerepet kell vállalnia a forgatásban: a...

Megnézheted térképen, hogy ki honnan hová menekült Trianon után jún04

Megnézheted térképen, hogy ki honnan hová menekült Trianon után...

A magyar országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A trianoni békeszerződés 99. évfordulóján sirámok és a Nem, nem, sohák! helyett az Átlátszó adatvizualizációs projektjének, az Átlónak a kezdeményezését mutatjuk be arról a drámai vándorlásról, amely az I. világháborút követően indult meg a történelmi Magyarország területén. Az Átló interaktív térképre tette az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek neveit, a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét. A térkép alapját Dékány István Trianoni árvák című könyvéhez összegyűjtött adatbázis adta, amelyet nemrég tették közzé kereshető formában a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja valamint az MTA-Lendület Trianon 100 Kutatócsoport. A közel 16.000 személy adatait – amely a 400-420 ezer menekült csupán töredéke -, tartalmazó adatbázis mögötti történelemről Dékány könyvének ismertetője így szól: “Az első világháborús összeomlás után az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai és a szomszédos országok megkezdték a területfoglalást. A magyar állam vezető tisztségviselőit hűségeskü letételére kötelezték, akik ezt megtagadták, azokat kiutasították országukból. Az anyaország a marhavagonokban érkező menekültek jelentős részének nem tudott sem állást, sem lakást biztosítani, így azok hónapokig, évekig a vagonokban várták sorsuk jobbra...

„Egyeseknek nagyobb a képzelőereje, mint másoknak”. Nicolas Cage Kolozsváron járt jún03

„Egyeseknek nagyobb a képzelőereje, mint másoknak”. Nicolas Cage Kolozsváron járt...

Vasárnap délben a 18. TIFF keretein belül egy Masterclass elnevezésű pódiumbeszélgetésen láthattuk Nicolas Cage-t, a fesztivál egyik fővendégét a kolozsvári Hotel Platiniaban. A mesterkurzus tulajdonképpen egy laza, közvetlen beszélgetés volt szakmáról, új sámánizmusról és arról, hogy egy művész miként fejlesztheti saját kreativitását. Az amerikai színész a fesztivál meghívására három napot töltött Kolozsváron, de közben meglátogatta a torockói Székelykő Kúriát és a bonchidai Bánffy Kastélyt is. Akik a kolozsvári beszélgetésre voltak kíváncsiak, jelentős sort kellett kiálljanak: a Platinia földszintjén még vasárnap dél előtt pár perccel is kígyózott az embersor, a sajtó munkatársait viszonylag zökkenőmentesen engedték be a hotel konferenciatermébe. Cage-ről azt kell tudni, hogy végtelenül visszahúzódó ember, nem használja a közösségi médiákat sem, amint arra a Mihai Chirilov filmkritikussal való beszélgetésben is kitért – ezért is volt igazán felfrissítő élőben hallgatni, amint a színész egy röpke másfél órára megnyílt a kolozsvári közönségnek. Chirilov, aki egyben a TIFF művészeti  vezetője is, megpróbált személyesebb kérdéseket is feltenni a sztárnak, azonban az minduntalan visszakanyarodott a színészi munkához és a filmkészítés mesterségéhez. Cage elmondta, hogy számára meglepő a „masterclass” elnevezés, ugyanis soha nem tartotta magát mesternek, sőt: úgy gondolja, hogy ha valaki fejlődni akar a szakmájában, fontos megtartania a tanuló elméjét, hozzáállását. „Mindig diákként láttam magam”, mondta a színész, majd hozzátette: neki soha nem volt karrierje, hanem munkái voltak. Első körben Nicolas Cage azt is elmondta, hogy szereti a kolozsvári esőzést (ő ugyanis jóformán egy sivatagban él), és arra is kitért, hogy igen finom magyar gulyást evett Torockón. Ez utóbbit kifejteni nem volt lehetősége, úgyhogy ezután Chirilovval közösen bele is csaptak a filmszínészet közepébe. A színész elmondta, hogy a filmek iránti rajongása egészen kicsi korában kezdődött, amikor a tévében parányi, varázslatos embereket látott mozogni – a filmek megengedték számára, hogy elmeneküljön a nappalijából. Apja összehasonlító irodalmat tanított, mondta Cage,...