Így zaklasd a politikusokat – bemutató videóban válaszolt a Telex az M1 újságírók elleni csörtéjére...

Mivel már évek óta nem érik el Rogán Antalt, négy éve – a helikopteres botránya óta – pedig sajtótájékoztatót se tart, a Telex.hu úgy gondolta ideje riportot forgatni a „propagandaminiszterként” is emlegetett miniszterelnöki kabinetfőnökről. Kérdezősködéseik nyomán azonban az újságírók magától a kormányszóvivőtől kapták meg azt, hogy maximálisan túlmennek a normál újságírói kereteken, zaklatják a politikusokat. Ez azért is vicces, mert az évi 120 milliárd forintból fenntartott közmédia az elmúlt héten öt riportban (1, 2, 3, 4, 5) számolt be arról, hogy az újságírók mennyire pofátlanok. Az M1 először arról számolt be, hogy egyes újságírók arra vetemedtek, hogy kérdésekkel provokálja a Fidesz EP-frakciójának vezetőjét, amelyet mi itt írtunk meg. Később ezt a címben “kérdéseknek álcázott provokációra cserélték”, mert feltehetően rájöttek, hogy nonszensz az újságíróktól a kérdés jogát elvitatni, hisz a zsurnalisztáknak nemcsak, hogy nem tiltott kérdezni, hanem egyenesen kötelességük. Az M1 azonban nem állt le: egész sorozatot szentelt az ügynek, és már csak a közvetett célok között szerepelt, hogy az osztrák újságírót lejárassa. A fókusz áthelyeződött a hazai sajtóra, illetve az ellenzéki politikusokat kommentálták. (A médiát azért, mert beszámolt a történtekről, az ellenzéki politikusok közül pedig a Momentum elnökét azért bírálták, mert egy videóban arról beszélt, eltiltaná a kormánypárti újságírókat a munkájuktól.)   Abból tehát, hogy egy újságíró feltett pár kérdést egy politikusnak, banális módon hatalmas médiaesemény lett. Ehhez a sorozathoz kapcsolódik a Telex.hu újonnan megjelent videója, ami már nem Rogánról szól, hanem arról, milyen zaklató kérdéseket tesznek fel a politikusoknak. Azaz cáfolták a kormányszóvivő szavait, és megmagyarázzák miért forgó kamerával és mikrofonnal mennek oda a politikusokhoz, miért nem e-mailen vagy telefonon keresik meg őket. Amire a rövid válasz az, hogy különben nem kapnak választ, ha pedig igen, a politikusok mellébeszélnek (bár sok esetben így is, de legalább vissza kérdezhetnek). Mint hozzáfűzték, nem provokációból, és nem is a maguk szórakoztatására keresik...

„Kérdésekkel provokált az újságíró” – leleplezték szakmánkat az M1 híradóban...

Frissítés: az osztrák külügyminisztérium azt írta a Telexnek, hogy a kritikus kérdések feltevése a média alapvető feladata, ezért a Franziska Tschinderle osztrák újságírónővel szembeni bánásmódot elfogadhatatlannak tartják. „Alexander Schallenberg külügyminiszter azonnal telefonon kereste magyar kollégáját, Szijjártó Pétert. A minőségi újságírás által nyújtott, tényeken alapuló, megbízható információk, valamint az információkhoz való hozzáférés alapvető fontosságú az álhírek elleni küzdelemben” – írta Johannes Aigner, az osztrák külügyminisztérium osztályvezető-helyettese. Az azóta eltelt idő alatt pedig az M1 újabb riportot közölt a témában. Az előzőhöz képest hosszabb műsoridőt igénylő adásban arról írnak, hogy a „balliberális sajtó” összefogott az osztrák újságíró védelmében. Az újságíró az első híradós anyag után azt mondta a Hvg.hu-nak, hogy ez az egész nem róluk szól, és nem is arról, hogy nem kapnak választ a kérdéseikre. Ez a budapesti és általában a magyar kollégáikról szól, akiknek naponta, hetente kell szembesülniük ezzel a helyzettel. Akik ezért szolidaritást érdemelnek. Hozzátette: „mi pedig garantálhatjuk, hogy nem fogjuk abbahagyni tudósításainkat a demokrácia hanyatlásáról a szomszédunkban”. Mindez a riport szerint „öngól”: „Ha ugyanis az Orbán-Salvini-Morawiecki találkozó, vagyis a három ország demokratikus választásokon legtöbb szavazatot szerző, legerősebb felhatalmazással bíró, jobboldali pártvezetőinek találkozója a demokrácia hanyatlása, akkor Franziska Tschinderle és a Profil című osztrák lap szerint a demokrácia csak és kizárólag baloldali lehet.” ———————————————————————————————————– Nehezen tudtam volna elképzelni ezeket a szavakat egymás mellett, az M1 híradó azonban készségesen állt mindazok rendelkezésére, akik eddig úgy gondolták, hogy az újságíró egyik fontos ismertetőjegye, hogy kérdez. Ehhez képest ízlelgessük csak ezt a mondatot: „Kérdésekkel provokált az újságíró”. Jön, hogy elröhögjem magam, miközben ezt a mondatot olvasom. Mégis ki talál ki ilyet, és miért? Ez vajon az M1 híradó vicce április 1-jére? Talán addig kérdeztek egy Fideszes politikust, amíg az narancssárga nem lett?! Vagy talán egy frappáns kérdésre véletlenül elfelejtették azt a nyilvánvaló választ adni, hogy Soros György!?...

Szexista a Google Translate?! Leteszteltük!...

A nemi előítéletek bele vannak kódolva a Google Translate algoritmusába – hívta fel a figyelmet Twitteren Phoebe Tickell, a Moral Imagining vezetője, aki a Google által fejlesztett fordító programban jelentős különbséget vélt felfedezni a magyarról angolra fordított szövegek névmásainak eloszlása tekintetében.   In Hungarian, we don’t use he/she there is only one gender pronoun “Ő”. But it’s fascinating when this is fed through Google Translate, the algorithms highlight the biases that are there. Then imagine enacting any kind of change from those biases, encoded into computer code. pic.twitter.com/DygBtaHShU — ρђ๏є๒є Շเςкєɭɭ (@solarpunk_girl) March 20, 2021 A felfedezése annyira meglepő volt, hogy a sokak által használt fordítót azóta többen is letesztelték vagy hírt adtak a jelenségről: Basszus, ezt nem hiszem el. 🙁 Kipróbáltam, tényleg. Ha a Google fordítóba elkezditek beírni az Ő-vel kezdődő… Közzétette: Deszy könyvajánlója – 2021. március 20., szombat   Ummmmm. Dang Közzétette: TryLingual – 2021. március 22., hétfő Mi is kipróbáltuk! Az eredmény pedig valóban azt mutatja, hogy a fordító program megkülönbözteti a férfiakat és nőket a beírt szakmák és jellemzők alapján. De vajon valóban szexista lenne a Google Translate?!   A válasz viszont nem annyira egyértelmű, mint azt elsőre gondolnánk! Egyrészt azt látjuk, hogy a Google fordítója a sztereotípiákhoz igazodik, amikor döntenie kell, hogy adott névmást férfiként vagy nőként határozzon meg. Így például a felsorolt szavak közül a női névmáshoz kerül a szép, a kedves, a bevásárlás, a mosogatás, az óvónő, az ápoló, amíg a férfi névmáshoz az okos, a matekot értő, a politikus, az orvos, a horgász, a pénzt kereső, az újságíró, az igazgató, a porszívó kereskedő és az író is. Az ismétlések pedig hiábavaló, ez nem változtat a Google Translate „véleményén”. Másrészt viszont figyelembe kell venni azt is, hogy a közkedvelt fordító program mesterséges intelligenciát (AI), algoritmusokat használ a minél jobb eredmény elérése érdekében....

Szinte mindannyian megkaptuk már az első oltást, és csak egyikünkből lett vakcinaturista Már18

Szinte mindannyian megkaptuk már az első oltást, és csak egyikünkből lett vakcinaturista...

Mit ad az ég, ismét a koronavírus témája vette át a szalagcímek legnagyobb részét. Itt az újabb hullám a nyakunkon, ezerrel nőtt az új fertőzöttek száma egy nap alatt, tele vannak az intenzív terápiás osztályok a nagyvárosokban stb. S bár a Transindex csapata törekszik arra, hogy ne csak a járvánnyal legyen tele az oldal, sajnos nem tudjuk és nem is szabad figyelmen kívül hagyjuk. Ami viszont a leginkább zavaró, hogy újabb „mumust” sikerült találni a pandémiás hírfolyamok sötét bugyraiban, ez pedig nem más, mint az AstraZeneca oltóanyaga. Kezdtek olyan hírek szállingózni a nemzetközi sajtóban, hogy az oltás után többen meghaltak, mivel elképzelhető, hogy vérrög képződhetett az oltóanyag miatt. Nem sikerült ugyan igazolni, hogy a halál oka közvetlenül köthető az oltóanyaghoz, mégis rengeteg európai országban elővigyázatosságból hirtelen leállították a készítménnyel való oltást, és persze újabb pánik, kavarodás keletkezett az amúgy is megfáradt emberek életében. Az Európai Gyógyszerügynökség a riadalmak fényében (és gondolom a tagállamok kérésére) újabb kivizsgálást indított, majd utólag is tisztázták: nincs arra utaló jel, hogy az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyaga okozott volna vérrögképződést az elhunyt személyek esetében. Mi viszont addig is, biztos, ami biztos alapon, folytatjuk az oltással kapcsolatos személyes beszámolóinkat. Nyilván nem áll szándékunkban, hogy rábeszéljünk, ráerőltessük bárkire is azt, hogy oltassa be magát. De talán megnyugtatható lehet, ha néhányan őszintén és nyíltan beszélünk az átélt tapasztalatokról, netán félelmeinkről is. Már korábban egy T-rexben is írtunk néhány kolléga első oltásos élményeiről, ezt  folyatjuk most a szerkesztőség többi tagjának tapasztalataival. Kata: ha már AstraZeneca, kezdem a saját történetemmel Igen, én is a problémásnak nevezett szériából kaptam még meg az AstraZeneca oltást. A Kolozsvár melletti Szászfenesen sikerült helyet találni, így ki kellett oda döcögni 10 órára. A helyszín egy gimnázium belső udvara. Rendőr segített útbaigazítani, hiszen izgatottságomban majdnem eltévedtem. Az első helyszín egy rögtönzött irodahelyiség...

Meglepő videó került elő a kulisszák mögül, George Simion elszavalta a Nemzeti dalt...

Ahogy az lenni szokott, a koszorúzó politikusok mellett március 15-én idén sem maradhatott el a nackó politikusok performansza sem, ennek érdekében pedig George Simion, az  AUR szélső-jobboldali párt társelnöke egészen Sepsiszentgyörgyig utazott, hogy jól megkommentálja az ünnepi alkalomból kitűzött magyar zászlókat. A provokátort a nacionalisták szétlájkolták, az ünneplő székelyek és magyarok pedig felháborodással fogadták. Az internet egy eldugott bugyrában azonban nem vették ennyire szívre a politikus populista szólamait, helyette inkább készítettek egy olyan felvételt a képviselőről, amelyen még ő maga is meglepődne. Simion ugyanis ezen elszavalja a Nemzeti dalt: A felvétel mellett pedig az eseményt kommentáló mémek sem maradtak el, amelyet szintén a Csej Sápte Ánj Din Árdéál csoport tagjai hoztak létre:...

Néhányan már átestünk az oltáson, és elmondjuk, milyen volt...

Nagyon eltérő véleményeket hallhatunk, olvashatunk a koronavírus elleni oltásokról. Nem feltétlenül a megrögzött oltásellenes megnyilvánulásokra gondolunk: sokan, akik távol állnak attól, hogy vakcinatagadóknak nevezzük őket, de egyelőre félnek, bizonytalanok, nem tudnak dönteni arról, hogy egyáltalán beadassák-e maguknak a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák valamelyikét, vagy csak később vállalják, amikor már több információ áll rendelkezésükre. Mi, a Transindexnél úgy döntöttünk, amint lehet, jelentkezünk a védőoltásra, és azt is eláruljuk, miért. Nem mondhatnánk, hogy a veszélyeztetett korcsoportba tartozunk: fiatalok vagyunk, többségünk nem szenved krónikus betegségekben, próbálunk figyelni az egészséges táplálkozásra is. A munkánk miatt viszont fontos volna az, hogy biztonságban tudjunk riportozni, interjúzni, ne féljünk a fertőzés veszélyétől. Az is előfordulhat, amennyiben valamelyikünk elkapja a koronavírust, lehet észre sem veszi, de megfertőződhetnek más kollégák is, vagy olyan embernek adjuk tovább a fertőzést, aki valóban súlyos egészségi gondokkal küzd. De az sincs kizárva, hogy mi magunk is súlyosabb tünetekkel vészelnénk át a betegséget, ahogyan azt sajnos több fiatalabb betegnél is láthattuk már. Nem beszélve arról, hogy számos hosszú távú utóhatása is lehet a vírusnak még egy egészséges szervezet esetében is. A járvány kezdete óta folyamatosan követjük és közzétesszük a hasznos tudnivalókat. Talán ennek is tudható be, hogy nem tudjuk kézlegyintéssel elintézni a helyzetet, mert pontosan látjuk, hogy milyen mély nyomot hagy életünkön az, ami most történik. Az oltás megjelenése új lendületet adott mindenkinek, aki már belefáradt a maszkviselésbe, kézmosásba, fertőtlenítésbe, karanténba, a barátaitól, rokonaitól való elszakításba. Egyszóval, amint lehetett, regisztráltunk az oltásra. Vannak olyan kollégák, akik a Pfizerre lettek előjegyezve, és márciusig kell várniuk, sőt el is kell utazniuk Kolozsvárról, mert csak Székelyföldön sikerült időpontot foglalni. Mi, akik úgy döntöttünk, hogy nem megyünk messzire, amint megérkeztek az AstraZeneca oltások, azonnal lecsaptunk az új lehetőségre. Rögtön utánanéztünk, mit kell tudnunk az oxfordi vakcináról, mert fontos volt számunkra, hogy meggyőződjünk...