A klasszikus kék lesz az év színe 2020-ban...

A klasszikus kéket választotta az év színének 2020-ra a neves színrendszert jegyző Panton. A szín hivatalos kódja PANTONE 19-4052. Ez a Pepsi-dobozok, az áfonya, és az ég színe „akkor, mikor felnézel rá a nap végén” – idézi Leatrice Eisemant, a Pantone Color Institue ügyvezető igazgatóját a The New York Times.     A bejegyzés megtekintése az Instagramon   Introducing the Pantone Color of the Year 2020, PANTONE 19-4052 Classic Blue, a timeless and enduring blue hue elegant in its simplicity. Suggestive of the sky at dusk, the reassuring qualities of Classic Blue offer the promise of protection; highlighting our desire for a dependable and stable foundation from which to build. As we cross the threshold into a new era, Pantone has translated the hue into a multi-sensory experience to reach a greater diversity of people and provide an opportunity for everyone to engage with the color. We will be tapping into sight, sound, smell, taste, and texture to make the Pantone Color of the Year for 2020 a truly immersive color experience for all. Link in bio to learn more about Classic Blue. #Pantone2020 PANTONE (@pantone) által megosztott bejegyzés, Dec 4., 2019, időpont: 4:28 (PST időzóna szerint) A cég indoklásában úgy fogalmaz, hogy a klasszikus kék rávilágít arra, hogy megbízható és stabil alapokra vágyunk. A folyamatosan mozgásban lévő, soha nem nyugvó világban élünk, amiben a klasszikus kék látványa a béke és a nyugalom érzetét kelti az emberi léleknek, menedéket kínálva számára. Az idei bejelentés némileg eltér a korábbiaktól, mert a cég az év színéhez klasszikus kék inspirálta zenét is kiadott, valamint a szín ihlette teát és bútorkárpitot lehet majd rendelni, hogy ne felejtsük el, miről is szól ez az egész. Ez a huszonegyedik alkalom, hogy a Pantone kiválasztotta az év színét. Az utóbbi években...

Diószegi László is rúg egyet a labdába Orbán Viktor reklámvideójában...

Látványos videóval ünnepli Orbán Viktor Facebook-oldala, hogy pénteken az Uruguay elleni barátságos futballmeccsel felavatják az új Puskás Arénát. A videóban feltűnik Fürjes Balázs államtitkár, az igazságügyi miniszter Varga Judit egyenesen a Kossuth térről lövi tovább a labdát, aztán Csányi Sándor már Puskás Ferencnek dobja be. A videó csúcspontja természetesen az, amikor a nemzet miniszterelnöke, Orbán Viktor a Karmelita kolostor teraszán mellel leveszi, majd továbblövi egyenesen az új arénába, ahol egy kicsivel később már Dzsudzsák Balázs csavarja be. Ebben a videóban tűnik fel két pillanatra a nemzet pékmestere, a Sepsi OSK tulajdonosa, Diószegi László, aki előbb még csak lábbal továbbpasszolja a pékségén végigpattogó labdát, majd, a tésztát mentve Puhl Sándor egykori játékvezetőhöz üti azt. Erdélyiként igazán büszkék lehetünk rá. Diószegi László pékmesteri és vállalkozói sikereivel korábban már mi is foglalkoztunk, például a Made in Erdély sorozatunkban. Ebben a siker kulcsáról, a kezdeti nehézségekről, a jól működő vállalkozás mibenlétéről is beszélt nekünk. A Puskás stadion teljes befogadóképessége 67 215 fő, a tényleges székszám viszont attól függ, hány újságíró tudósít az adott eseményről, mennyi kamerapozícióra van szükség a lelátón, illetve hány szék helyén alakítanak ki helyet a kerekesszékeseknek. A Magyarország-Uruguay stadionavató meccsre és az Európa-bajnokság budapesti mérkőzéseire óriási a médiaérdeklődés, az Európai Labdarúgó Szövetség pedig maximalista a közvetítéseknél, így pénteken 65 114, jövő nyáron pedig 64 107 lesz a tényleges székszám. A végére még befűzök néhány képet a stadionról, amelyet a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) készítettet és az MTI tett...

A Presser-reklámot látnotok kell!...

Az év vége – és azt hiszem, hogy péntektől már nyugodtan lehet így hívni ezt az időszakot -, nekem egy kicsit a reklámokról is szól. Főleg azért, mert már jó néhány éve számomra (is) a John Lewis brit áruházlánc november közepi, tematikus ünnepi reklámjának a megjelenése jelenti a karácsonyi szezon megalapozását, bár mostanában már nem tudnak olyan hatásos munkákat készíteni, mint amivel egykor hírnevet szereztek maguknak. És nem véletlenül említettem a John Lewis érzelmesre hangolt reklámfilmjeit, mert nekem az Unicum Presser Gáborral készített filmje ugyanezt az feel good érzést hozza, amitől mosolyra görbül a szám. Megmutatom, persze, hogy megmutatom, azért írom ezt az egész posztot, hogy hozzátok is eljusson! Olyan pofonegyszerű, amilyet sokszor a legnehezebb megcsinálni. A lényege Presser Gábor generációkat összekötő slágere, a Neked írom a dalt, ami egyszerűen benne van a magyar kulturális minimumunkban, amit akkor is dudorászhatunk, ha soha nem hallgattunk LGT-t. Nem is tűnik igazán reklámnak, egészen az utolsó snittig, amikor feltűnik egy összetéveszthetetlen Unicumos üveg, ami generációkon keresztül jelenti ugyanazt azt élményt az embereknek. Akárcsak Presser. FRISSÍTÉS: Közben az Unicumot gyártó Zwack sajtótájékoztatót tartott a reklámról. A 24.hu beszámolója szerint a reklámot Szász Attila rendezte, akit az erdélyi közönség talán a történelmi tárgyú mozi- és tévéfilmjeiről ismerhet. Ő rendezte például A berni követet, a Félvilágot, az Örök télt, illetve legutóbb az Apró meséket. Elmondása szerint az eredeti elképzelés szerint archív felvételekből rakták volna össze Presser Gábor életművét, és csak később vetette fel az ötletet, hogy ne Presser Gáborról, hanem a dalról szóljon a film, arról az összekovácsoló erőről, ami a dalból árad. A reklámfilm rövidebb változatát a mozikban és a tévében is fogják majd vetíteni. Az eseményen természetesen részt vett Presser Gábor is, aki ha már ott volt, akkor a dal keletkezésének történetét is felidézte. “75 körül kezdtem ezt a...

“Vadászni mentünk Ceaușescuval”: így alapították meg a kisbaconi Benedek Elek Emlékházat okt02

“Vadászni mentünk Ceaușescuval”: így alapították meg a kisbaconi Benedek Elek Emlékházat...

A héten ünnepeltük Benedek Elek születésének 160. évfordulóját, (ami egy ideje a magyar népmese napja is, és mi ennek apropóján készítettünk egy mesés tesztet), és ezt sokan elég sok helyen megünnepelték. Például Baróton felavatták Gergely István egész alakos bronzszobrát Benedek Elekről. Én mégsem erről akarok írni, hanem Király Károly visszaemlékezését szeretném megosztani arról, hogy 50 évvel ezelőtt miként alapították meg a Benedek Elek Emlékházat. “Az emlékezetemben még mindig élénken él, amikor ’68 telén Kisbaconon keresztül vadászni mentünk Ceaușescuval és kíséretével. A főtitkárnak elmeséltem, hogy ebben a kis faluban élt egy „magyar Creangă”, akit úgy hívnak, hogy Benedek Elek. Többek között megemlítettem neki, hogy van egy Többsincs királyfi című gyerekmeséje, és azzal fejeztem be, hogy létre kéne hozni a szülőházában egy emlékházat. Ceaușescu rábólintott, hogy „Bine, bine” (Jó-jó!). Erre azt mondtam: „Atunci vă trimit in scris” (Akkor elküldöm írásban). Néhány nap múlva elküldtem neki a dokumentumot, amire hamarosan meg is érkezett a Központi Bizottság jóváhagyása az emlékház létrehozására. Ha ez a jóváhagyás nem lett volna meg írásban, rég felszámolták volna, de így senki sem mert hozzányúlni az emlékházhoz” – ez a kedvenc részem az emlékezésből, de érdemes végigolvasni. Aki arról szeretne többet tudni, hogy ki is volt Király Károly, annak a Transindex Erdélyi életutak című videós portrésorozatát, abban szerepelt Király Károly...

A román lejhez tapad leghosszabb ideig kórokozó...

Úgy kezdődött, hogy a bő másfél hét múlva kezdődő Nobel-szezonról eszembe jutottak az IgNobel-díjak, amik amellett, hogy tudományos igényességgel készült kutatásokat ismernek el, amelyet komoly szaklapok közölnek, egy átlagember számára még viccesek is. Innen már csak egy keresésre volt kideríteni, hogy idén már átadták az IgNobel-díjakat – épp amikor én a megérdemelt szabadságomat töltöttem, ezért lemaradtam róla – és román érintettség is van benne. Na, nem a kutatóinkat díjazták, hanem az egyik kutatásban említik az országot, és gondolom, a címből sejtitek, hogy miről is van szó. A most már IgNobel-díjas kutatók kiderítették ugyanis, hogy a román lej bankjegyei tartják meg a leghosszabb időn át a fertőzőképes kórokozókat, és ebben a bankjegy gyártása során biztonsági elemként hozzáadott műanyag a ludas. A közgazdaságtani kategóriában – nyilván ebben, nem is élettaniban – díjazott nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy melyik ország bankjegyeire tapad a legtöbb életképes baktérium. A kutatásból az derül ki, hogy a hamisítást megakadályozó műanyagból mennyiségével összefüggően nő a kórokozók száma is a bankjegyeken. Egyébként nem csak Romániában készülnek ilyen műanyag felhasználásával a bankjegyek. Románia Európában elsőként 1999-ben tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára. Talán még vannak, akik emlékeznek rá, hogy 1999 augusztusában lezajlott teljes napfogyatkozás apropóján piacra került 2000 lejes volt az első olyan bankjegy, amely műanyagból készült. Egy évvel később pedig az összes forgalomban lévő címletet lecserélték, mert a papírpénzzel ellentétben hamisításra csaknem alkalmatlan, négyszer hosszabb életű, és anyaga miatt újra is hasznosítható. És most már azt is tudjuk, hogy jobban megmaradnak rajta a fertőzőképes baktériumok. A műanyag bankjegyekre elsőként 1988-ban Ausztrália tért át, majd például Costa Rica és Brazília is bevezette. Azóta több tucat országban használnak műanyagból készült bankjegyeket.     Még visszatérek egy kicsit az igNobel-díjakra, mert megéri. Orvosi kategóriában Silvano Gallus nyert díjat azzal a kutatásával, amelyben – az eredeti...